A bátyám legjobb barátja

1.rész

Reggel az ébresztő órám idegesítő hangjára keltem,amit legszívesebben földhöz vágtam volna,de ami még rosszabb ma van a suli első napja.Ilyenkor egy zombihoz tudnám hasonlítani magam,de ha ezt mondanám még megsértődnének rám az agyevők.Útam egyből a fürdőszobába vezetett,amiből hiába van három darab a házban,a bátyám és én mindig a kádasért versenyzünk.
-Stip-stop!-kiáltotta a folyosónk végéről.
-Meg ne próbáld!-kiabáltam,majd mind ketten futásnak eredtünk,bár minden erőmet bevetettem,hogy én érjek előbb oda,számíthattam rá,hogy a focista bátyám hamarabb oda ér.
-Ez van hugi-mondta majd becsapta maga mögött az ajtót.
-De nekem nagyobb szükségem van rá-kezdtem dörömbölni az ajtón-rohadék!
-Így hívod azokat akik jobbak nálad?-ordította ki az emlegetett fürdőszobából.
-Utállak!-fordultam sarkon,majd lementem az első emeletre zuhanyozni.
Miután lezuhanyoztam és elkezdtem a hajamat kisimítani kezdtem úgy kinézni mint egy ember.Miután ezzel megvoltam húztam egy vékony túsvonalat,szempillaspirál is felkerült és végül a rúzs,magamhoz képest egészen elfogadhatóan néztem ki.
Felballagtam a lépcsőn majd szúrós tekintettel néztem a bátyámra,miközben ő egy gúnyos mosoly kíséretével elindult a lépcső felé.
-Siess,vagy buszozhatsz-kiabálta fel a lépcső aljáról.
-Kuss,szükségem van az időre,amúgy is van még fél óra hová sietsz?-förmedtem rá.
-Menj már,ne beszélj annyit-kiáltott fel ismét.
-Annyira idegesítő vagy-ordítottam le,majd elindultam a gardróbom felé és most jön a legnehezebb dolog,a ruha választás.Negyed óra gondolkodás után ez mellett döntöttem:

Majd le is szaladtam az emeletről mivel Will a végén még tényleg itt hagy,buszozni pedig nem szeretnék.
-Itt vagyok,seggfej-mosolyogtam a bátyámra.
-Milyen kedves vagy ma is,hugi-mondta majd vissza mosolygott.-Na vedd fel a nagy segged és ülj be az autóba.
Míg én elmentem a táskámért ő már a kocsiban ült.El is indultam az autó anyósülése felé.
-Pattanj hátra-szólt gúnyosan.
-Nem,én előre ülök.-mondtam majd nyúltam az ajtó felé,de mikor próbáltam kinyitni már zárva volt-nyisd ki!-mondtam mérgesen.
-Noah is velünk jön-mondta miközben felvette napszemüvegét.
-Akkor majd Noah beül hátra-mondtam idegesen.
-Úristen ülj már be hátra.-akadt ki.
-Legyen!-förmedtem rá,majd elhelyezkedtem a hátsó ülésen.
Megérkeztünk Noah háza elé ahol ő is beszállt.
-Hogy hogy ilyen csendbe van a nagyszájú húgod?-kérdezte Noah.
-Semmi közöd hozzá.-mormogtam halkan.
-Éss vissza tért-mondta nevetve.
-Előre akart ülni,de itt jöttél te a képbe,valamint rossz napja van-mondta nevetve drága testvérem.
-Oh értem,az ölembe is ülhetsz ha gondolod.-mondta majd hátra nézett.
-Inkább a halál.-mondtam,a hátamra kaptam a hátizsákom és kiszálltam az autóból.
Beléptem az udvarra ahol Sarah várt mosolyogva.
-És elkezdődött újra a rémálom-mondta szemét forgatva.
-Ja,sajnos-mondtam majd a szekrényem felé indultunk.
-Legalább van együtt valami óránk?-kérdeztem fejemet fogva.
-Úgy látom rossz napod van,egyébként kémia és töri.-mondta Sarah a szekrénynek támaszkodva.
-Will megelőzött és mehettem zuhanyozni-mondtam.
-Óh már értem.-mondta nevetve.
-Nem vicces,te ezt nem értheted,hisz nincs testvéred,nagyon idegesítő-mondtam túlreagálva.
-Nem hiszem,hogy Will idegesítő lenne,nagyon helyes-álmodozott Sarah.
-Hogy mit mondtál?Helyes?Sarah jól vagy,úgy látom a pupillád sem reagál jól a fényre.Fúj!Mindjárt ide hányok.Kitagadlak!-hordtam össze egyszerre mindent.
-Most mit vagy úgy oda?Jól néz ki-mondta.
-Jól néz ki?Ezt ne mondd előttem kérlek-majd elnevettük magunkat mind ketten.Majd elindultunk a kémia terem felé.
-Szia Lisa-köszönt Noah.
-Szervusz Noah,úgy tudom ma már találkoztunk.-mondtam majd keresztbe tettem a kezem.
-Ja,azt mondtad nem akarsz az ölembe ülni-majd szomorú fejet vágott.
-Kapd be-nevettem el magam.
-Mégis mit?-húzta perverz mosolyra a száját.
-Jézusom,ezt itt hagyjuk abba csőváz-mondtam nevetve.