Miután haza mentem a suliból, az egész délutánt a szobámban töltöttem becsukott ajtóval, elvonultam mindentől és mindenkitől. Nem hittem, hogy valaha ezt mondom, de Noah Henderson miatt tört össze a szívem, nem is tudom mit gondoltam mielőtt bele mentem ebbe az egészbe. Hiba volt. Hatalmas fájdalmat éreztem, semmihez nem tudnám hasonlítani. Valaki kopogott az ajtómon. -Édesem,bent vagy?-kérdezte anya az ajtó túl oldaláról. -Igen.-válaszoltam, sírásomat visszatartva, hogy legalább anya ne tudja és ne idegeskedjen miattam. -Beengedsz? -Anya,kérlek most szeretnék egyedül lenni.-válaszoltam. -De tudod, hogyha bármi van nekem elmondhatod!-bíztatott. -Igen,tudom. Hallottam ahogy hátra lép egy nagy sóhajjal kísérve az ajtótól, majd elsétál. Sajnáltam, de nem voltam képes neki elmondani, sőt senkinek, még Sarahnak sem.
Reggel a sírástól szinte már vizes párnámon ébredtem az ébresztőm hangjára, de kinyomtam és visszaaludtam. -Hé kelj ki az ágyból-dörömbölt az ajtómon a bátyám. -Ma nem.-mondtam, majd újra sírni kezdtem. -Jól vagy?-kérdezte. -Igen,persze. -Nem úgy hallom.-mondta kételkedve.-Nyisd ki az ajtót! -Nem!-kiáltottam. -Elizabeth Forbes ha nem nyitod ki az ajtót, esküszöm betöröm.-fenyegetőzött. -Blöffölsz-vágtam rá. -3...2...-számolt vissza. -Oké, kinyitom!-mondtam,majd oda futottam az ajtómhoz. Ott álltam előtte kócos hajjal,vérvörös kisírt és még mindig könnyes szemekkel. -Jézusom, te még szarabbul nézel ki mint a tegnap.-húzta fel a szemöldökét. -Ah utállak, erre nincs most szükségem, kösz.-mondtam,majd próbáltam bezárni az ajtót,de kitámasztotta a lábával. -Lisa, tényleg. Mi a baj?-vette komolyra a szót. -Will, sem erőm, sem kedvem beszélni róla,de szerintem ezt látni is rajtam.-mondtam,miközben magamra mutattam. -Tudod, akármennyire idegesítő vagy és sokszor hisztizel,valamint az agyamra mész, a szívem mélyén*ismétlem mélyén* szeretlek és fontos vagy nekem. Nem vagyok ez a nyálas típus de megöleltem, ő pedig vissza ölelt. -Oké, hugi én megyek, és ha egy fiú miatt van ez szarrá verem.-nézett rám komolyan. -Hidd el, nem tennéd.-mondtam,majd rácsaptam az ajtót és visszatértem az egyetlen társasághoz akit elbírok ma viselni: az ágyam. Noah szemszöge: Nagyon megbántam amit csináltam, de nem én kezdeményeztem, hanem Flora, de ez nem ment fel az alól, hogy visszacsókoltam. A folyosón vártam Will és Lisa érkezését, hogy megtudjam vele beszélni a dolgokat amit tegnap nem sikerült. -Csá haver-jött velem szembe Will majd kézfogásra nyújtotta felém a kezét. -Hello!-fogtam kezet-Lisa? -Fogalmam sincs mi van vele, mármint tudom, hol van és mit csinál, de nem tudom mi oka van rá. Tegnap mióta haza jött a szobájában dekkol, ja és nagyon rossz passzban van. Sír is.-nézett rám csodálkozva-Érted? Lisa sír. Már jó pár éve nem láttam őt sírni. -Hű, ez durva-mondtam. -Az, tuti valami pasi, ha megtudom ki ez eltöröm az állkapcsát.-szorította ökölbe a kezét. -Ja, én is.-vágtam rá. -Mizu Floraval? Hogy haladtok?-kérdezte Will. -Hogy haladunk? Hogy érted?-kérdeztem. -Haver,tudod mire gondolok.-mondta, majd oldalra biccentett a fejével. Mikor oldalra néztem Florat láttam egy mini szoknyában a folyosó végén. Akármennyire volt szép és jó a látvány, végig Lisa járt az eszemben.
Az idő szerencsére gyorsan elrepült és hamar vége lett a sulinak is. -Sziaaa édes-jött oda hozzám Flora,majd végig simított a vállamon. -Ömm, hello Flora.- köszöntem vissza. -Nem lenne kedved ma valami izgihez?-mondta, majd gyöngéden bele harapott az alsó ajkába. -Bocs, dolgom van.-mondtam, majd kikerültem és elindultam virágért. Lisa szemszöge: Az egész napom egyhangú volt,mint az előző. -Lisa látogatód jött-kopogott be anya az ajtón. -Nem érdekel!-kiabáltam ki. -Biztos vagyok benne, hogy érdekel.-mondta. -Hali-köszönt egy ismerős hang. Hátra fordultam és Tomot láttam magam előtt. ÚRISTEN! Borzasztóan nézek ki. -Jézusom,Tom-kiáltottan fel. -Ennyire ijesztő lennék?-kezdett el nevetni. -Nem, nem te. Hanem én. -Viccelsz? Gyönyörű vagy.-mondta,majd végig simította az arcomat. -Ezt te sem hitted el-kezdtem el nevetni. -De, én igen. Mesélj, mi a baj?-nézett rám majd mosolyra húzta a száját és leült az ágyam sarkára.
szerző:Ui: Itt egy kép Florárol.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.