You are my galaxy 💙 Vkook BEFEJEZETT

1.🌠 A különös éjszaka

Június közepe volt és tűzött a nap. Jin, Jimin, Yoongi és Taehyung a szokásos játszótéren ültek és beszélgettek. Legalább ott árnyékot vetettek a fák,de így is irtó meleg volt.

Csak Taehyung hintázott, ezzel el-elkapva egy pár hűvös fuvallatot. A többiek a földön ücsörögtek és néha beszéd közben felsóhajtottak a fullasztó melegtől. A parkban senki sem volt, mindenki otthon tévézett, vagy éppenséggel pihent ebéd után. Csak Tae-ék voltak annyira merészek, hogy ilyenkor kint ültek.

Tae-t nem zavarta a meleg, ő örvendett, hogy a barátaival lehet. Nem beszélt, csak akkor válaszolt,amikor kérdezték. Nem szólt bele a "nagyok" dolgába.

Egy idő után már kezdett unalmassá válni ez az egész, ezért Tae vette a fáradtságot és megszólalt:
-Nem megyünk valahova?
-Hova?-kérdezte Yoongi unottan.
-Például a park végébe, ott hűvösebb van.
-Az messze van!
-Akkor megyek csak én..-állt fel Taehyung a hintáról és a park felé vette az irányt.
-Tae, várj! -kiáltott utána Jin és odaszaladva hozzá megfogta a karját.-Én is jövök.
Tae boldog volt, hogy barátja nem hagyta cserben. Együtt indultak el a parkba.

A park végében tényleg hűvösebb volt, mert sűrűn nőttek a fenyők, ezzel nagyobb árnyékot vetve, mint a játszótéren. Tae szerette ezt a helyet, mert vonzódott hozzá. Minden nap elment oda, vagy a barátaival, vagy a kutyájával, Yeontannal.

Tae egy éve kapta Yeontant, mert végre valahára kikönyörögte. A szülei sokáig ellenkeztek, de végül megengedték neki, hogy a kis pomerániai gazdájává váljon. Tae sokáig boldog volt vele, de aztán a kutyázás kezdett nehézzé válni. Még akkor is le kellett menjen vele, ha nem volt kedve hozzá. Az egész nyarat Yeontannal kellett töltse otthon, miközben a szülei utazgattak a munkájuk miatt különböző országokba.

De akkor, június közepén, Tae és Jin még csak a park végében ültek és beszélgettek. Egy hálóból készült kerítés választotta el a parkot egy mezőtől. Tae-t vonzotta a mező, már eltervezte, hogy egyszer ki fog lopakodni oda, még akkor is, ha tilos. De mivel mindig a barátaival volt, egy ideig felmondott a tervével. Ő egyedül akart oda menni, és nem másokkal. Mert ő egyedül akar kalandozni, felfedezni, keresni és találni.

Tae és Jin egész este ott ültek. Taehyung büszke volt arra, hogy Jin most csakis vele van. Szeretett csak vele lenni; ez megnyugatta őt. Jin mindig segített Taehyungon: ha valami baj volt, ott állt mellette, minden bánatát meghallgatta és próbált megoldást találni a problémákra. Tae nem akarta semmiképp sem elveszíteni őt.

Közben beesteledett. Tae meg kellett sétáltassa Yeontant. Jin ilyenkor el szokta kísérni a kisebbet, hogy ne unatkozzon.
Yeontan is nagyon szerette Jint; Tae összes barátja közül ő volt a kedvence.Egyértelműen Tae-re tekintett gazdájaként, de Taehyungnak sokszor nem volt kedve kutyás játékokhoz.

(...)
Mikor hazaértek, Tae egyből besietett a szobájába és leült az asztalhoz rajzolni.  Yeontan is beballagatott és egy sóhajtással lefeküdt a kis matracára.
-Nehéz az élet, ugye Yeontan? Te sem szereted, ugye?-kérdezte a rajzolásból fel sem tekintve Tae.
Yeontan nem válaszolt, csak megértően nézett fel gazdájára. Egyet ásított és lábára hajtotta fejét.
-Jaj, kis putyuska.. Látom nagyon unatkozol.-vetett egy pillantást a kutyára.
Yeontan már ismerte az ilyen beceneveket és egyből felkapta a fejét.

De most az egyszer nem gazdája miatt, hanem valamit megérzett. Ugatni kezdett. Tae körülnézett a szobában, de nem látott senkit.
-Mit láttál, Yeontan? -kérdezte, de a kis szőrmók csak ugatott tovább egy pontba nézve.

Tae felállt a székből, és az ablakhoz ment. Egy rántással széthúzta a függönyöket, de nem lepődött meg, hiszen tudta, hogy úgy sem lesz ott senki.
-Mi van, bolondja?-fordult a kutyához.-Szellemet láttál? -kacagott.
Yeontan csak morgott egyet és a falnak fordulva elaludt.

Mielőtt Tae behúzta volna a függönyt, ránézett az égre. A Hold mellett ragyogott a Esthajnal-csillag, körülöttük meg ezernyi kisebb csoda fénylett. A város fényei már nem értek el Tae lakásáig, ő a negyed végén lakott. A fiú észrevette, hogy a párkányon még van egy annyi hely, hogy ő is felférhessen.

Vett egy pokrócot, egy lámpát, rajtömböt, pár ceruzát. Felült a párkányra és behúzta a függönyt.

Az összes égitest tisztán látszódott. Tae felkapcsolta a lámpát és rajzolni kezdett. Bolygókat és galaxisokat, csillagokat és üstökösöket. Beleélte magát a rajzolásba, elmélyült a gondolataiban.
"Hogy lehet egy világ ilyen titokzatos? Ki alkotta igazából? Vagy csak magától alakult? Az Ősrobbanásból lett mindez a sok csoda és gyönyörűség?"- Taenek a fejében rengeteg kérdés tevődött fel.

Mikor kész lett az első rajzzal, ránézett az égre. Egy pár pillanatig látott egy nagyobb csillagot mozogni. Körbe-körbe, ide-oda mozgott a kis fény.
"Ez nem lehet csillag, de repülő sem... Csak egy helyben mozog és nagyon gyorsan.."
-miután ezeket végiggondolta pislogott egyet és a furcsa mozgó csillagnak hűlt helyét találta. Még annyira sem volt ideje, hogy észhez térjen, mert Yeontan megint elkezdett ugatni.

Tae kinézett a függöny mögül és abba az irányba nézett, amerre a kutya is. Az ágya fölött a rajzok mozogtak, mintha egy beszabadult szellő mozgatta volna őket. De ilyenkor nyáron ritkán van efféle szél, különösen ha minden ablak zárva van.

Taet kirázta a hideg. Visszanézett az ablakra és kipillantott az ösvényre. Egy ember állt ott és a fejét felemelve nézett Taevel farkasszemet. A fiúnak még a könnyei is kiszöktek a félelemtől. Gyorsan összeszedett mindent és lemászott a párkányról. Yeontan közben lecsillapodott és kis orrával szimatolta a levegőt.
-Félek..-mondta ki Tae és leült az ágyra.
Yeontan elismerően nézett gomb szemeivel és egy ugrással gazdája mellett termett. Leült az ágyra és mancsát a fiú combjára helyezte, ezzel tudatva, hogy ő megvédi szerettét. Taehyung elmosolyodott és egy kicsit megnyugodott...

Egész éjjel rosszul aludt. Az az ember többször is megjelent az álmában, és a legtöbbször egy idegen parkban találkozott vele, meg a kedvenc helyén ott a park végében.

Tae még nem tudhatta milyen dolgok várnak rá, de később beismerte, hogy ilyenekről még nem is álmodozott.

Sziasztok!😘
Még csak most kezd kibontakozni a történet. Később megismerhetjük Jungkookot is, csak addig még elég sok van. De nem akarom elsietni, legyen ez egy hosszabb story.
Köszönöm, hogy elolvastátok, remélem tetszett!😄💞