Spotlight - Reflektorban

Havasok

- Te is készülődj!- Kiáltott vissza a folyosóról. - Zuhanyozz le, és öltözz melegen. Síelni megyünk.

Síelni?

A zuhanyzás nem segített. Olyan helyeken volt izomlázam, amiről nem is tudtam. Nem voltam szűz, de azért túl jártas sem voltam a témában. Hajat nem mostam, csak gyorsan beálltam a zuhany alá. Nem hiszem el, hogy belementem ebbe! Nem szoktam ilyet csinálni, mint mondtam, én hosszú távra szoktam tervezni, nem csak egyhetes afférokra. Nem ismerek magamra. 

Letöröltem a párát a tükörről és megvizsgáltam magam. 

A járomcsontom vörös volt, a szemem csillogott. A legfeltűnőbbek, a lila csóknyomok voltak a mellkasomon.  Még jó, hogy ezeket könnyen el lehet takarni.  Sose volt kiszívva semmim, és sosem hittem, hogy az ember annyira el tudja ragadtatni magát, hogy nem is érdekli.

Fura.

Visszamentem a szobámba, de a fürdőszoba ajtaját nyitva hagytam, hogy a gőz kijöjjön. A törölközőt szorosan magam köré csavartam, és reménykedtem, hogy nem futok bele Marcusba. Bugyi ugyan volt rajtam, de kicsit korai lenne topplszen rohangálni egy olyan házban, aminek a fali háromnegyede üveg.

Szerencsére mindenféle pirulás és szájharapdálás nélkül értem vissza. Megálltam a szekrény előtt, és szemügyre vettem a kínálatot. Mit szoktak az emberek felvenni, ha síelni mennek? Sosem voltam még. Oké, sok filmet láttam már, de azért abban csak a bazinagy neonszínű overálok látszódtak. De az alatt mi szokott lenni? 

Odébb toltam a laza blúzokat és ujjatlan toppokat és a tekintetemmel valami vastag után kutattam. A kezembe akadt a hosszú ujjú fekete garbó. Nem valami vastag, de jó lesz.  Felkaptam az első melltartót, ami a kezem ügyébe került, majd egy spagettipántos felsőt húztam, végül a garbót. 

És mit kéne alulra vennem? Nyilván nem farmert. Magamat ismerve abban a pillanatban eltaknyolok, amint a lábamra lesz csatolva a léc. 

Hosszú jóganadrág mellett döntöttem alulra, vastag zoknit vettem, és tanácstalanul ácsorogtam a szekrény előtt, amikor Marcus -csak ő lehetett- kopogott.

- Gyere!- Úgy kiáltottam, hogy oda sem néztem. Az ajtó nyílt, Marcus pedig belépett.

- Wow- mondta és még füttyentett is hozzá.

- Mi az?- Még mindig a szekrényt bűvöltem, hátha kimászik belőle valami, és elmondja mi a jó francot is kéne felvennem.

- Szexi vagy!

- Azért ne legyél ennyire meglepett- kértem ki magamnak, és már felé fordultam. 

- Csak reagálok a női test szépségeire. És a tiéd igen szép, pláne ebben a nadrágban- mondta kajánul és kacsintott. Kacsintani nagyon tudott.

Marcuson tökéletes síelős aláöltözet volt. Vagy mi a neve. Fekete volt néhány szürke csíkkal, hogy dizájnosabb legyen. Olyan volt, mint a spandex ruha a búvárokon, csak nyilván nem az volt. 

- Nekem nincs ilyenem- mutattam végig rajta és figyelmen kívül hagytam az előbbi beszólását.

- Meg is fogom köszönni a lányoknak, hogy nem küldtek! Többet kéne cicanaciban járnod.

- Jóganadrág- javítottam ki.

- Ugyan az.

- Nem is!

- Bébi, mindkettő szűk, csak az egyiket felveszik hosszú póló nélkül is.

Összefontam magam előtt a karomat és feltettem az egymillió dolláros kérdést.