ELSŐ BENYOMÁSOK

275 11 2
                                    

Aznap délután érkeztünk meg anyával az új otthonunkba. Egy kis házba a világítótorony mellé. Meseszép volt.
Éppen vittem be a dobozaimat, amikor a sok doboz közül ami a kezemben volt, az egyik majdnem leesett.
Szerencsére egy éppen arra gördeszkázó srác elkapta.
-Nagyon köszi!Asszem pont abba vannak az üvegcuccok.-mondtam.
-Nincs mit.-mondta mosolyogva és továbbgurult.
Jó első benyomás.
Aznap este hatalmas vihar volt. Még nem rendeztem be a szobám. Épphogy csak egy hálózsákot raktam le magamnak a dobozaim közé. Nehezen aludtam el, de végül sikerült.
Aztán valamikor éjfélkor felriadtam egy nagy villámlásra amit egy hatalmas dörgés kísért. Amit akkor láttam,
még a vért is megfagyasztotta bennem.
Egy halvány valami derengett előttem.
Vagy inkábbb valaki. Akartam sikítani, de egy hang sem jött ki a számon. Eggy fiú volt, vagyis egy fiú szelleme. Nem vett észre, fel alá járkált a szobában és a dobozaiamat nézte.
Az arca nem volt ijedt vagy zaklatott,inkább unott. Fiatalnak tűnt 16 és 23 közöttinek. A legérdekesebb az volt benne, hogy a ruhája olyan volt mint amilyen ruhát hordtak a középkorban. Ez még ijesztőbbé tette.
Nem vette észre, hogy őt figyelem. Megtalálta a kipakolt könyveimet. Az egyik azt hiszem a Földről szólt.Leguggolt hozzá és valami ilyesmit mon
dott: -Hülyeség, a Föld lapos!!

LOVAG A PADLÁSONKde žijí příběhy. Začni objevovat