-Én Naomi vagyok.
-Én meg Alex. Naomival másodunokatestvérek vagyunk.
Hallottuk, hogy megjött James.
-Ha jól értem, csak mi látunk téged?
-Próbáljuk ki James lát-e!
Lementünk.
-Oh sziasztok! Kamilla alszik?
Válasz és köszönés helyett csak az arcát figyeltük.Vártuk, hogy észrevegye Dristant.
-Öhm...baj van srácok?
-Nem lát engem.-mondta Dristan.
-Ja semmi.Szia James a padláson leszünk, ha kellünk.-mondta Alex.-Szóval csak mi látunk.-mondtam.
-Nem..egyszer pár évtizeddel ezelőtt egy testvérpár jött ide nyaralni a szüleikkel. Gyerekek voltak még. Az egyik látott. A másik viszont nem.
-Ők most azok akikre gondolok?
-kérdeztem.
-Szerintem igen. A NAGYPAPÁINK. -mondta Alex.
-Melyik kisfiú látott téged?
-Azt hiszem Tom.
-Ő az én nagypapám volt!-kiáltott Alex.
-Igen, Tom látott engem és ha jól emlékszem írt bennem a naplójában.-mondta Dristan.
Mindhárman a könyvre meredtünk.-Akkor ez Tom naplója.
-Ès meddig maradtak itt?
-Itt voltak egy hónapig talán, aztán elmentek. Tom titokban akarta tartani, még a testvére előtt is. Ezért zárta lakatra.
-De hol a kulcs??-kérdeztem.
-Akkor ez a nyaraló meg Naomiék nyaralója tulajdonkép- pen kinek a tulajdona? -Alexszel kezdtük elveszteni a fonalat.
-Matthewé.Miután hazautaztak, Tom azt mondta Matthewnak és a szüleinek, hogy ez a kedvenc helye.
-MATTHEW meg az ÉN NAGYPAPÁM volt. -mondtam.
-Pontosan. Tom fiatal felnőttkorában meghalt. Matthew üzletemberként felvásárolta ezt a nyaralót és Naomiékét is. Emlékezett arra amit az öccse mondott gyerekkorában. De ezt neked kéne tudnod. Matthew a te nagypapád.- mondta Dristan miközben rám nézett.
-Csak volt. Múlt hónapban halt meg. Egyébként meg sosem láttam.
-Oh részvétem.
VOCÊ ESTÁ LENDO
LOVAG A PADLÁSON
Ficção HistóricaAZOKNAK AKIK SZERETIK A KALANDOS, DE NEM TÚL FIÚS, SZÖVEVÉNYES, HUMOROS, DE MÉLYÉRZÉSŰ,IDŐUTAZÓS TÖRTÉNETEKET. "Naomi vagyok, 15 éves. Egy hete költöztem ebbe a Dél-Angliai kisvárosba. Azt gondoltam ez lesz az új életem kezdete és csak annnyi lesz a...