Egy Újabb Fogadással

11. Külön vált a sztárpár?

11. Külön vált a sztárpár?

Ha nem kedvelsz semmi gond, de sose tégy úgy, mintha kedvelnél

/KIMBERLY/

FONTOS! A VÉGÉN TALÁLHATÓ A KIHÍVÁS

-Van akiről ezerszer lemondhatsz, de mégis visszakerül a képbe. Az évek peregnek, az emlékek megfakulnak, de egy valamit sosem tudsz elfelejteni. Azt, hogy mennyire boldoggá tett. Sok minden elmúlik köztük a harag is, amivel szétváltatok, elmúlik az is, hogy azt hiszed, hogy örökké tarthat, elmúlik minden, csak az nem, hogy te hogyan érezted vele magad. Bízol az életben annyira, hogy tudd idővel jönni fog más, hogy idővel, ha hasonló ember sétál el előtted az utcán nem érzed azt, hogy a szíved összeszorul és szétgyilkol. Reménykedsz, hogy idővel más mosolya sem fog ráemlékeztetni, mert továbblépsz. Majd felbukkan. Visszajön mert talán Ő a sorsod. Az évek hirtelen feledésbe merülnek, mert te ugyanúgy érzed magad vele mint akkor, amikor először magával ragadott. És ekkor beléd hasít a tény, hogy képtelen vagy elfelejteni. Bármennyire is szeretnéd azt az embert, aki hozzád tartozik képtelen leszel elengedni, így hát megtanulsz majd engedni a sorsnak. -halál pontosan emlékszem mikor Tod ezt mondta 14 éve. Akkor láttam meg a kávéházban Liliannal és nem hittem a szememnek. Ténylegesen együtt voltak és egy húrra pendültek de valahogy nem illettek össze. Mind a ketten ugyan olyanok voltak. Öntelt, arrogáns emberek. Talán ez volt a baj.

-Uram Isten! -tette a szája elé a kezét Paula miközben a mobilján olvasott valamit. Én elvoltam foglalva a földön játszó Dylannal. Szerintem Tod jobban élvezte az autós mesét mint a fia és szinte csillogó szemekkel nézte, ahogyan gumit cserélnek a verseny autón. Andrew és Nicholas elvolt foglalva a süteményükkel amit még Paula sütött nekik. Betty átment a barátnőjéhez így kicsit én is kiszabadultam otthonról. 

-Mond. -fordultam a legjobb barátnőm felé aki hevesen megrázta a fejét és kikapcsolta a mobilját majd elrakta a legmesszebb tőlem, a kanapé másik felére. Felvont szemöldökkel néztem kék íriszeibe amiben látható volt a düh és a mérhetetlen nagy csalódottság. -Miért titkolod? -vontam össze a szemöldököm és a mobilomért nyúltam ami Paula mellett, köztünk helyezkedett el. Rögtön kapott utána és azt is a kanapé legmesszibb pontjába hajította.

-Semmi baj. -mosolygott felém, mégis kerülte a szemkontaktust amiből lejött, hogy hazudik. Az ujjaival a kanapé matracán dobolt miközben előre, a fiára bámult. A telefonom hangosan jelezte, hogy valaki hív mire Paula nagyon sietősen felkapta a fejét és a mobilomért nyúlt, elolvasva a nevét a hívómnak. Én is meglepődtem Betty nevén és hamar kikaptam legjobb barátnőm kezéből a mobilomat, fogadva a lányom hívását.

-Betty? -szóltam bele félve ugyanis délután három órakor kevésszer szokott zavarni főleg, ha a barátnőjénél van. Általában akkor nekem kell zaklatnom és hívogatnom, hogy végre jöjjön haza. a telefon végéről pár perces néma csend jött és egy hal sugdolózás, miszerint Sarah, Betty barátnője súgott valamit a lányomnak. -Betty itt vagy? -vettem el a fülemtől a telefont, hogy megnézzem aktív-e a hívás de aktív volt.

-Itt vagyok, anya. -Betty hangja nagyon komoly volt amiért összehúztam a szemöldököm és pánikolva Paulára néztem aki kíváncsi szemekkel nézett rám majd egy "Mivan"-t tátogott. -Anya ma olvastad az internetet? -Betty kérdése alapból átlagosnak tűnt. Mindenki tudta, hogy nem telt el úgy nálam nap, hogy az interneten ne néztem volna meg a híreket. Nem vagyok a televízió híve, így inkább az internetről szerzek információt a nagyvilágról. Nem fordítottam egy nap se több időt 5 percnél ebbe az olvasgatásba ugyanis mindig az első kettőt olvastam el, mert általában azok voltak amik felkeltették az érdeklődésemet.