Antai-Kelemen Brigitta Élete A Szent Johanna Gimiben VOL.1

Szeptember 2. Kedd

Ma már nem ébredtem olyan extra korán mint tegnap, mert sokáig beszéltem meg Marcival este valamint amúgy végre kipakoltam minden cuccom és egész rend lett így a szobámban. Igaz hogy a szekrényatót alig lehet bazári a sok ruhától de majd megoldom valahogy.

Mivel tegnap majdnem meggyulladtam annak ellenére hogy rövidújju volt rajtam ma egy rózsaszín haspólóra szavaztam inkább és kék szagatott farmerre. Amíg magamat nézegetem a tükörben elgondolkoztam, hogy Máday hazaküld-e de jobban átgondolva nem sértettem dresscode-ot, szigorúan véve. És ha kell le tudom húzni a pólót.

Reggelire nem ettem sokat csak egy pirítóst, mert Cortez be akart érni időben. Jómagam még mindig marhaságnak tartottam a verjük ki Renit a fejünkből hadműveletet de ha neki így jó akkor nem érdekel.

A suli előtt már ott volt Zsolti és Dave is (hogy vannak ezek ott mindenhol, az rejtély) és valami iPhone cuccról magyarázott Dave Zsoltinak aki leginkább az évéssel volt elfoglalva.

Amikor megérkeztünk akkor valami kártyatrükkökről kezdett el magyarázni Zsolti amit mindkét fiú érdeklődve hallgatott. Jó nekik. Engem hidegen hagyott a téma de szerencsére nem kellett sokáig hallgatnom mert megjöttek Marciék és úgy döntöttünk hogy inkább bemegyünk.
-Várjatok, fel akarom venni, hogy ma min üvölt.- szólt utánunk Dave. De ha már őt is megvártuk akkor a sarkon beforduló Balut is.
-Érezzétek jól magatokat kis drágáim!- szólt utánunk Zsolti amire csak Balu nézett döbbenten. Na igen úgy látszik Marci is úgy gondolta, hogy valami oltári nagy baromságot mond majd Zsolti ha kinyitja a száját.

-Bejött a video amit küldtem?- kérdezte Balu Marcit aki bólintott.
-Jaja, Bree is azt mondta hogy jó.- mondta közömbösen.
-Te tényleg tudsz is deszkázni vagy csak divatból horod?- kérdezte Balu kissé bunkón. Ha minden alkalommal kapok egy dollárt amikor ezt megkérdeztek már dollármilliomos lennék szóval így csak megforgattam a szemem.
- Csak és kizárólag azért hordom magamnál, hogy minnel többen nézzenek persze.- mondtam iróniától csöpögő hangon. -Amúgy kilenc voltam amikor Cortez kitalálta hogy tanuljunk meg.- mondtam visszaemlékezve a pink bukósisakomra és védőfelszerelésemre.
-Hogyhogy te is megtanultál?- kérdezte már kedvesebben.
-A szüleink csak úgy engedték meg neki hogyha nem egyedül megy és akkor pont új helyre költöztünk a nyár középen szóval csak engem tudott rávenni. Viszont cserébe azóta is ő veszi a cuccaimat a deszkához.- mondtam egy vigyorral és becsúsztattam a belépőkártyámat a passtartómba.
-Antai-Kelemen, Pintér, Pósa!- üvöltötte Máday.
-Üdv a Máday tudja a nevem klubban.- röhögte Marci oda Balunak amin én is elmosolyodtam.
-Pintér Balázs a titkárságra mars átvenni a sulibox kulcsát és mindhárom deszkát a szekrényben akarom tudni a nap végéig. Antai-Kelemen ha ennél is több szakadás lenne azon a nadrágon nem is lenne magán semmi holnap jöjjön normálisban! Pósa a kapucnit épületen belül, VEGYE LE! - fejezte be mondandóját amikor meglátta Davet aki tényleg videózott.
-FALMAYER A TELEFONT AZONNAL TEGYEL EL!!!- üvöltötte teljes erejéből mi meg próbáltunk minnél hamarabb eltűnni a szeme elől.

-Hol a titkárság?- néztem körbe kissé tanácstalanul amire hasonló fejeket kaptam a fiúktól, Dave-vel pedig meg mindig Máday üvöltött.
Egyszercsak egy tizedikes lány termett előttünk akinek egész normális feje volt.

-Ne menjetek fel hanem itt jobbra és az oldallépcsőn fel.- mondta jól végigmérve a két fiút.-Ivett vagyok.
Ivett nem sok reakciót kapott egy kösszön kívül és elindultunk összeszedni a cuccainkat.
A titkárságis néni kedves és gyors volt szóval öt perc múlva már a szekrényeinket pakoltuk, az enyém és Balué egész közel volt egymáshoz de a Marcié szembe volt a mi sorunkkal.
-Bree gyere már később is össze tudod ragasztani marhaságokkal a szekrényed.- mondta Marci és próbált elhúzni a szekrényem elől.
-Ajj már, de így ronda.- mondtam neki amin szimplán kiröhögött. -Még a pólómat is meg kell csinálnom.- mutattam magamra.
-Mer' mi van vele?- nézett rám értetlenül Balu.
-Haspóló.- mondtam egy szobán de teljes sötétséggel találkoztam. -Menjetek inkább előre majd megyek.- mondtam nevetve.