Antai-Kelemen Brigitta Élete A Szent Johanna Gimiben VOL.1

Dec 3. Péntek

Sziasztok!

Jöttem az új résszel és remélem hogy mindenki jól van OTTHON és senki nem mászkál plázába meg mindenhova. Remélem az online oktatás másoknak is szórakoztató mintsem hogy unalmas és senki nem pánikol mert arra viszont nincs semmi ok. Szóval csak annyit akartam hogy remélem jól vagytok  és szeretnék szólni, hogy #maradjatokotthon vagy #staythefuckhome kinek hogy tetszik de a lényeg hogy mindenki vigyázzon magára és a családjára!❤❤
~Bella

Be kell vallanom nem sok minden érdekes dolog történik az osztályomban és ezálltál az életemben ha egyszer teremfogságban van az osztályunk de kezdem az elejéről.

Tehát a szombati szalagavató csendben lement, addig teljesen hibátlan volt a történet viszont mivel nekünk senki nem szólt arról, hogy nem moziest a ruhatárazás vagy arról, hogy nem lett volna szabad filmet és  hozzá 6 tonna kaját vinni a terembe ahol amúgy szinte ki se láttunk a kabátokból. Amúgy meg is úsztuk volna a dolgot ha egy szülő Mádaynak ki nem emelte volna, hogy milyen jó elfoglaltságot táláltunk magunknak, és még az se enyhítette a haragját, hogy az érkezőknek és a távozóknak egész jól ki tudtuk adni a kabátokat.

Szerintem indokolatlan volt a teremfogság de Máday szerint elfogadhatatlan, hogy tizenhat évesen nem bírunk ki több órát étlen, szomjan, unatkozva egy büdös teremben miközben belehalunk az unalomba és azt is megemlítette, hogy olyanok vagyunk mint egy óvodás csoport így úgy gondolta hogy egy kis teremfogsag pont jó rendszabályozás lesz számunkra ha már amúgy se tudunk viselkedni.

Igazából csak annyit ért el ezzel, hogy a díszítő héten nem kellett részt vennünk amit Bogi rendkívüli módon nehezményezett de őt kivéve mindenki boldog volt hogy nem kell semmit csinálni, legfőképp én, hogy most végre volt indokom kimaradni a karácsonyi mizériából és mivel kikapcsoltuk a teremben a hangosbemondót így nem is kellett hallgatnunk a karácsonyi dalokat hanem hangszórón ment egy 10.b. válogatás spotyfyról. Szóval így mindenki boldog volt miközben vagy puskát gyártottunk az utolsó pillanatos témazárókra amik ezek miatt a puskák miatt jóval jobban sikerültek mint álltalában, vagy dobpergés... filmeztünk 6 tonna kajával esetleg csendespihenőt tartott az osztály mivel mindenki kifogyott nap végére az energiából.

Így igazából csodálkoznunk se kellett volna azon hogy keddre ki lett díszítve a termünk ajtaja nem is akárhogy.
"Üdvözlünk a süni csoportban!" felirat díszelgett az ajtón és random kisgyerekek képei alatt pedig a neveink feszítettek egy-egy szémelyre szabott ovis jellel kiegészítve.
- Napocska a jelem.- nézett maga elé Bogi pár perc néma csend után mivel eddig csak bámultuk az ajtót.
- Nekem katica.- állapítottam meg és kinyitottam az ajtót hogy megtudjam vajon mit fogunk a teremben tálalni.- valakinek volt köze az ajtóhoz?- kerdeztem amint beléptünk de a fiúk csak a fejüket rázták a belülről változatlan osztálytermünkbe.
- Ha mi lettünk volna nem egy vödör lenne a jelem.- rázta fejét Ádám és Ábel is egyetértően bólogatott akinek egy mozdony volt a jele.
- Peti, Levi?- nézett rájuk Bogi akik szinten nem tűntek bűnösnek de náluk sose tudni.

- 10.b mégis mit jelentsen az hogy üdvözöltök a süni csoportban? Óvóbácsi Tölgyessy László?- jött be Tölgyessy a terembe a halántékát masszírozva.- az lenne a feladat a héten hogy ne úgy viselkedjetek mint az óvodások.- hangsúlyozta ki a lenne szót.
- Most az egyszer közünk sincs a dologhoz.- védekezett Ábel bár ez nem volt elég meggyőző az ofő számára.
- Ja mi belül is díszítettünk volna.- bólintott Levi amire Tölgyi azt hiszem kiakadt viszont csak egy fáradt sóhajra futotta tőle.
- Kérlek holnapra ne díszítsétek ki a termet is óvodai pompába.- próbálkozott.
- Rendben akkor alsó tagozat téma lesz.- bólintott Balu.
- A sírba visztek.- jelentette ki Tölgyi annak ellenére hogy úgy láttam mintha komolyan küzdene az ellen, hogy elnevesse magát a gondolaton.