Szept.23. Csütörtök

2.4K 111 34
                                    


- Jézusom jó, hogy mondod, hogy le kell adni az angolt holnap.- fogtam a fejem miközben Bogival bementünk a suliba.
- A személyes naptárad, emlékeztetőd és jegyzettömböd szolgálatodra.- röhögött ki.- amúgy te mivel töltöd az idődet órán hogy sose tudod mi van?- kérdezte halál őszintén.
- Hát pinterestezek, rajzolok, instázok meg őőő... cosmo cikkeket olvasok.- gondoltam az gyorsan.
- Legalább elvagy.- rázta a fejét amolyan a tanóra tanulásra való te meg minden mást csinálsz helyette ezért csalódtam benned stílusban.
- De attól még én javíthatom ki a ti beadványotokat holnapra.- emlékeztettem arra hogy ki beszél angolul.
- Ilyenre sose kérnénk téged.- tette a szívére a kezét Bogi nevetve. Hogy őszinte legyek nekem ez bőven belefér tekintettel arra hogy ha Bogi nem lenne azt se tudnám hogy milyen terembe kell mennem és mikor.

- Amúgy komolyan drukkoltam hogy Marci húzzon téged.- szontyolodott el kicsit.
- Én is, de amúgy lehet túl kéne lépnem rajta tekintettel arra a jó tulajdonságára, hogy mostanában 2 esetleg 3 napig tart egy kapcsolata.
- Észhez fog térni.- bizonygatta.
- Azt hiszem ha látom.- forgattam a szemem és az épp egy tizenkettedikes lányt fűző Marci felé intettem a fejemmel.
- Lehet hogy csak barátok.- mondta bizakodva.
- Naiv vagy drágám.- sóhajtottam és elkaptam a tekintetem. Ez a nap is jól kezdődik. Igen ez szarkazmus volt.

- Amúgy te láttad már ma az ikreket?- kérdeztem hogy témát váltsak de Bogi rosszalló fejcsóválása kicsit felidegesített.- életem tudom hogy nem igazán bírod Ábelt valami felettem álló okból, de vele kell csinálnom a házit.
- Nekem nincs semmi bajom vele csak szerintem...- akadt meg a mondatban.- mindegy a lényeg hogy nem tetszik hogy ennyire rád van mászva.
- Édes drága egyetlen barátnőm,mégis miért lenne rámmászva?
- Hát hogy írogat neked.
- Szeretnéd hogy veled beszéljek inkább az NHL meccsekről?
- De szőke herceg a telefonodban.
- mert szőke?
- Bree..
- Bogi esküszöm hogy tudnál róla hogyha tetszene.
- Jó de na.
- Nincs na. Megkéresed velem?
- Persze.

Abból hogy Bogi megkeresi velem Ábelt annyi lett hogy megérkezett Balu aki Bogi hiányban szenvedett ami nagyon aranyos volt amúgy mert konkrétan annyiból állt hogy Bogit ölelgette. Tényleg csak ölelgette semmi több.
- stop being so cute.- mosolyogtam rájuk.- maradj mielőtt elkezded hogy jössz.- mosolyogtam Bogira aki mar akart volna jönni annak ellenére hogy ködös tekintettel vigyorgott maga elé.

A terembe érve nem kellett sokat keresnem a telefonjába merült Ábelt.
- Ma ráérsz beadandót írni?- kérdeztem miközben helyet foglaltam a padján.- jumpy much, got something to hide?( van valami rejtegetni valód?)- kérdeztem amikor megugrott miután megszólaltam.
- Legközelebb ne ijessz halálra ha kérhetem.- tapasztotta a szívére a kezét- és mit mondtál a végén?
- Mindegy.- legyintettem.- szóval mikor jó neked ma?
- Edzésen vagyok hatig de utána jó.- gondolta at gyorsan.- köbö fel óra hazaérnem onnan, leghamarabb fél nyolcra nyolcra érek át hozzád bár azt se tudom hogy hol laksz.
- És ha én megyek?
- Hát őőő...
- Jó neki, hétre pont jó vagy.- jelent meg Ádám az ikre padja mellett olyan hirtelen hogy megértettem hogy Ábel miért ijedt meg annyira tőlem. Tényleg ijesztő ha valaki csak úgy felbukkan az ember lánya mellett, viszont Ádám ahogy jött úgy el is ment.
- Ezek szerint akkor átmegyek hétre.- mosolyogtam Ábelre és a helyemre mentem mielőtt az érkező Vladár ránk szólt volna hogy menjek a helyemre viszont mivel párban dolgozhattunk névsor szerint így Bogival végigbeszéltük az órát. Mondjuk a nap nagy részét végigbeszéltük de délután maradnom kellett ő meg mehetett haza Baluval. Kinek mi jut. Nekem a dilidoki neki meg az év párkapcsolata. Nem vagyok féltékeny csak én is szeretném azt ami neki van.

Őszintén szólva én szentül állítottam hogy jobban vagyok és már rohadtul nem kell Eszter segítsége de egyedül voltam ezen a véleményen mivel még mindig csak éppen ütöttem az egészséges BMI értéket és Eszter azt mondja hogy előfordul hogy időszakos ez az egész. Mármint nem úgy időszakos hogy kinövöm és kész hanem úgy hogy néha jobban erzem a késztetést néha meg nem.
- Öröm volt.- mentem ki laza másfél órával később a pszichológustól olyan gyorsan ahogyan csak tudtam mert jómagam se értem hogy hogy de úgy tűnt hogy késésbe leszek de amikor elindultam rájöttem hogy azt se tudom merre tartok.

Antai-Kelemen Brigitta Élete A Szent Johanna Gimiben VOL.1Where stories live. Discover now