18.rész

3.7K 95 0
                                    

Reggel amikor felkeltem a nap szépen sütött, és James karjai mozogni sem tudtam, még a lábát is átrakta rajtam. Próbáltam úgy felkelni hogy ne keltsem fel, úgy gondoltam hogy most jobb lesz ha egyedül futok. Felöltöztem és elindultam, jó volt kicsit egyedül lenni.



Mikor hazaértem, James még mindig aludt, olyan cuki amikor alszik. De ezzel mivan ilyenkor már mindig a kondiba van. Felkeltem inkább, óvatosan a válához nyúltam. - James, keljél -kinyitotta a szemét majd engem is berántott az ágyba, majd átölelt.
- Kicsim neharagudj a tegnapi miatt. - mondta majd rám fordult úgy hogy én legyek alul. Hát ez szuper csak épp most futottam, és nem akarok izzadtan hemperegni az ágyban.
- Bébi, mennem kell és neked is! - majd felkeltem. - És egyébként meg mivan veled? Én szoktam szenvedni reggel, ne lopd a szerepem. - fordultam vissza, majd rámutattam fenyegetően. - Nem tudom csak jól esett tovább aludni. - felült az ágyba majd rám nézett. - Mondd hogy nem voltál nélkülem futni! - mondta megjátszott haraggal. Én csak fogtam magan és elindultam a gardróbhoz hogy keressek valami ruhát aztán elmegyek fürödni.
- Jess, ha igen akkor ne keress másik ruhát mert jöhetsz még egy körre. - Jött be hozzam majd csipőre rakta a kezét. - Persze,amiért te 8- kor keltél nekem is újra kell kezdenem a napomat? hát nem. - fogtam meg a ruhámat és bementem a fürdőbe. Tudtam hogy csak hülyéskedünk de azért mégsem tetszett ahogy tegnap ordított velem!

Miután elkészültem ő már nem volt itthon, rossz érzés így elmenni itthonról. De elindultam az egyetemre, közben azon gondolkodtam hogy egyik kapcsolat sem tökéletes!


Délután 3-ra mentem az edzésre, ahogy beértem az öltözőbe a csajok mindenáron próbáltak ott tartani, fogalmam sem volt mi folyik itt, ekkor belépett Katarina.
- Jessica, most megfogod magad és kimész, nektek meg ennyi eszetek van? - kérdezte idegesen, mégis hova kénne mennem?
- Dehova menjek?
- A folyosóra, de most!
Felálltam és elindultam de fogalmam sem volt mit kéne figyelnem. Ekkor megláttam ahogy James egy csajjal csókolozik, nem tehettem róla ahogy megláttam egyből el eredtek a könyeim, rohantam vissza az öltözőbe. Én értem hogy mostanában voltak problémáink de arra nem megoldás ez! A lányok nem kérdeztek semmit csak láttam hogy milyen arcal indulnak ki. Én meg ott sírtam a padon, istenem de hülye voltam, összeköltöztem vele amikor ki tudja hányszor csalt meg engem? Nem mentem be edzésre hanem Elenához mentem.
Amikor kinyitotta az ajtót, egyből tudta mivan.
Leültünk a kanapéra és elmeséltem neki mindent, az összes veszekedést és azt is hogy megcsalt ki tudja hányszor.
- Jessica, lehet hogy most csókolozott egy másik lánnyal, de én láttam hogy nézett rád és azt is tudom biztosra hogy ez volt az első, persze igazad van és egy paraszt volt de ez a paraszt jobban szeret téged mint bárkit és ezt bisztos forrásból tudom. - fogta meg a kezemet.
Tudom hogy igaza van, de nem akarok még haza menni. - Itt aludhatok ma?
- Persze, gyere elhozzuk pár cuccodat.



Mikor oda értünk a lakásba, csak gyorsan össze akartam pakolni.
- Jess, mikor jön haza? - kérdezte miközben én a gardróban pakoltam ő pedig a konyhában állt.
- Hàt most még nem kéne. -válaszoltam és próbáltam szépen el csomagolni ekkor nyílt az ajtó, istenem kérlek add hogy csak Elena játszon az ajtóval sajnos hallotam hogy kint beszélgetnek. Gyorsabban pakoltam, ám ekkor nyílt az ajtó James ott állt egy pólóban és a szokásos fekete farmerjában. Úgy nézett rám mint aki szellemet látt.
- Bébi mitcsinálsz? - kérdezte majd megfogta a kezem és leült mellém a gardróbban lévő kanapéra. Szemében láttam a félelmet.
- Engedj légyszives. - fontam ki a kezemet az övéből. - Kicsim, baj van? - milyen pofátlan már. - Nincsen azon kívül hogy egy hazug vagy! - mondtam majd bezártam a bőröndömet. - Jess, nem számít nekem csak rám akaszkodott és ő csókolt meg! - mondta könyörögve, de engem nem érdekelt. - Te meg nagyon tiltakoztál, láttam. - megsem vártam amit mondd csak kimentem és Elenának intettem hogy menjünk, ám ekkor megfogta a kezem.
- Kérlek Jess, öt perc - ahhj miért nem tudok neki nemet mondani, Elenára néztem aki megrántotta a válát. - Lent leszek - mondta majd lement, dejó még nem is tudok tiltakozni.
Leültem a kanapéra vele eggyüt figyeltem rá hogy ne legyek hozzá túl közel. Ő nézte az arcom én pedig a kezemet bámultam. - Jessica az a lány csak rám akaszkodott és igazad van elkelett volna húzódnom de teljesen kikapcsolt az agyam. - mondta közben a szemembe nézett, tudtam hogy az igazat mondja de akkor sem bízok meg benne! - James, képzeld magad a helyembe te megbocsáltanád ezt ezzel az indokkal? - néztem rá komoly fejjel, de ő csak meredt magaelé.
- Látod, erről beszélek. - felálltam és indultam volna ki amikor megfogta a kezem, a szeme tiszta könny volt oh istenem. - Je...Jess visszajösz még? - kérdezte közben többször is elcsuklott a hangja. Én tudtam hogy visszajövök de neki meg kell értenie hogy velem nem játszhat. - Lehet - mondtam majd ki indultam a liftbe engem is elkapott a sírás, szeretem őt is és a házat is de most kell egy kis tér külön.

Fogd a kezem (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now