Karácsonyi Különkiadás 2.rész

1.9K 68 1
                                    

Este amikor Scott a karácsony fát próbálta összerakni amit az előbb szerzett az erdőből, amin nagyon kiakadtam de mondta hogy direkt karácsony fákat ültetnek a szülei mióta megvették ezt a házat ezért megnyugodtam. Sofi a tv-t nézte a kanapén miközben néha fel kacagott Scott grimaszain. Én meg próbáltam valami mézeskalácsra hasonlító dolgot készíteni, annyira jó hogy a konyha és a nappali egy légtérben van. Már ki nyújtottam a tésztát és a formák közül válogatok de nem tudok dönteni.
- Mézes kalács ember, vagy rénszarvas? - szóltam oda Scottnak aki csak megrándította a vállát, dejó hogy ennyire izgatott.
- Akkor kiválasztom én. - mondtam inkább magamnak majd a rénszarvast elkezdtem díszíteni, annyira jó itt lenni ebben a konyhában ahol a hatalmas konyhapult tele van mindenféle dologgal ami a sütéshez kell.
Éppen a házat raktam egybe amikor Sofi elkezdett sírni, nem akartam abba hagyni ezért Scottra néztem aki a karácsonyfa talpát állította.
- Szívem, felvennéd légyszíves? - mondja nekem lágy hangsúllyal, nem látja hogy teljes lisztes vagyok? És egyébként sem szeretek sütés vagy főzés közben fogdosni bármit.
- Scott, tiszta liszt vagyok. - mondom neki, mire előbújik majd felvont szemöldökkel rámnéz.
Istenem, csak azért nem szólok neki mert karácsony van!
Oda rohanok Sofihoz majd felveszem, és felbaktatok a hálóba, most Sofi is velünk alszik mert úgy érzem biztonságban.
Mikor felérek a lépcsőn és benyitok a gyönyörű orchidea színű szobába és leteszem Sofit az ágyra, megnézem de üres a pelusa ezért lefekszem mellé majd magam felé fordítom és elkezdem ringatni, mindig így tud csak elaludni.
Éppen elalszik és párnákat rakok mellé amikor Scott benyit az ajtón és neki támaszkodik az ajtó félfának, nem szól semmit csak néz.
Mennék ki megkerülve őt, mire megfogja a kezem, majd kérőn a szemembe néz.
- Arrébb mennél? - mondom neki mire elmosolyodik de olyan kisfiúsan, én sajnos nem tudok mosolyogni pedig nagyon dögösen nézz ki, és legszívesebben rávetném magam.
- Jess, most emiatt komolyan egész végig haragudni fogsz? - mondja én pedig tudom hogy igaza van.
- Nem - mondom mire elmosolyodik, majd én sem bírom tovább ezért én is elmosolyodom.
- Engedj mostmár. - mondom, mire arrébb megy majd elindulok le.


❄️
Alváshoz ágyazok be, miközben Scott fürdeti Sofit istenem olyan aranyosak hogy megtudnám őket zabálni. Már vagy tíz perce ülök az ágyon mire be nyitnak, Sofi a szokásos rózsaszín köntösében van és valamin nagyon jól szórakoznak.
- Mi olyan vicces, hogy nekem nem szóltok róla ? - mondom mosolyogva miközben Sofit elveszem az apukájától és leülök vele a székbe hogy megtudjam szoptatni, Scott kedvenc része a szoptatás és az enyém is annyira gyönyörű ahogy a kislányom eszik.
Már majdnem végeztünk amikor Scott megszólal, végig nézte az egészet és annyira jól néz ki, pedig csak egy szürke melegítő van rajta egy fekete kapucnis pulcsival. Látom rajta hogy megvan hatódva.
- Jessica annyira hálás vagyok neked istenem, sosem hinnéd hogy mit adtál nekem. - mondja miközben a hangja elcsuklik, imádom amikor ilyen mert nagyon ritka hogy ennyire érzékeny, nem tudok mit mondani mert el sírom magam.
Nem is kívánhatnék többet, a családom első karácsonya holnap lesz.

Fogd a kezem (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now