💖31. fejezet💖

1.5K 136 17
                                    

Vladimir pov.
Hogy mi törtent velünk ezután? Sikeresen kibékültem a szüleimmel és elfogadták Igort a vejüknek. Az unokáikat pedig megállás nèlkül kényeztetik. Mi tagadás, azt hiszem vegre megkaptuk a boldogságot, amit akartunk. Mar csak egy dolog volt hátra. Nekem bemenni a bírósagra és aláírni, hogy hivatalosan elválok Edgardtól. Ez annyiból allt, hogy nekem és neki be kellett ülni egy szobaba ahol tisztességesen és kultúraltan megbeszélünk mindent msjd amikor szólunk, hogy megvagyunk aláírjuk a papírokat és hivatalosan is, volt házasok leszünk. Eljött a nap. Igor nagyon aggódott, de megnyugtattam, hogy nem lesz semmi baj. Amikor megérkeztünk meglepetten láttam, hogy Edgard nem jött egyedül. Egy fiatal fiú volt vele. Szép, barna haja volt és csodaszép kek szemei. Edigard úgy nèzett rá mint a legdrágább kincsre, a fiú szemeiből pedig őszinte szerelem sugárzott. Ahogy észrevettek minket Edgard elengedte a fiú kezét majd elénk sétált.
- Szia, Vladimir!
- Szia, Edgard! - ráztunk kezet. Igor csak biccentett. Neki kell még egy kis idő mire elfogadja, hogy Edgard megvátozott. Ketten leültünk és teljesen igazságosan megbeszéltünk és elosztottunk. Habar Edgard ragaszkodott hozzá, hogy többet kapjak, visszautasítottam. Valószínűleg már tényleg átlátja a dolgokat én lelkiismeret furdalása van.
- Szóval, ahogy láttam mar nem vagy magányos.
- Nem, az biztos.
- Hogy hívják?
- Ő Julian. Ő egy igazi angyal. Remélem egy nap megalapíthatom vele a családot amire vágyom, de nem erőltetem rá. Őt tényleg nem akarom elveszíteni.
- Tudom mit érzel! Na, írjuk alá, aztán menjünk mind a ketten vissza a párunkhoz!
- Jó ötlet! Örülök, hogy te is boldog vagy, Vladimir. A gyerekek, hogy vannak?
- Mindenki jól van, köszönöm. Meglátogattak a szüleim.
- Óh, akkor gondolom elmondták, hogy... - vakarta meg zavartan a tarkóját.
- Semmi baj, én is elmeséltem mindent, nem dühösek rád. Annyira. - kacsintottam mire kuncogott majd miután aláírtuk a papírokat kimentünk. Igor magahoz ölelt míg Julian vidáman ugrott Edgard nyakába.
- Kincsem! Bemutatom az ex- férjemet! Vladimir Black.
- Helló! Julian Mortiner vagyok! - mutatkozott be. Mosolyogva megráztam a kezét. Igor vonakodva, de hajlandó volt hozzászólni Edgardhoz, aki több mint ezer bocsánatkérés után frlfogta, hogy már nem haradsznuk rá. Legalabbis én egyáltalán nem.

A tavolság átka (Befejezett)Where stories live. Discover now