Balaton És Szerelem //Befejezett

Utolsó nap

Úgy döntöttem, hogy a sok kihagyás után felkelek megint ötkor és egy utolsó futásra elmegyek.
Amint kinyitottam a szemem ráeszméltem, hogy megint Szilárddal aludtam. Néhány másodpercig figyeltem, ahogy alszik, majd amilyen csöndben csak tudtam, felöltöztem és kimentem futni.
A tábor csöndes volt, még mindenki aludt, csak a madarak csicseregtek.

Egy frissítő zuhany után Szilárddal együtt mentünk reggelizni, ahol az eddiginél is hangosabban telt az étkezés. Érződött, hogy ez az utolsó nap.
Ma már nem volt angol óra, így az egész napunk szabad volt. Az étkezések közötti időket fürdéssel töltöttük. Szilárd megint dobálta a kölyköket a vízbe és én sem úszhattam meg.
Vacsora után a focipályán gyűltünk össze. Atiék egy zenés estét tervezték nekünk így, utoljára. Egy kisebb színpad volt felállítva, ahonnan szólt a zene és ahol karaoke volt. A segítők közül mindenki volt a színpadon, és néha a gyerkőcök is felmentek csapatostul. Én énekeltem Lilivel és még pár lánnyal, illetve a kölykök kérésére együtt elénekeltük a Nyári gyerekek a Balaton parton című dalt.

Volt popcorn, jégkása és vattacukor és mindenki nagyon jól szórakozott. Éppen Lilivel és Atival dumáltam, amikor Szilárd mellém lépett és a kezemet megragadva elhúzott onnan.
A partra mentünk, ahol egy idő után majdnem minden este kint ültünk.

– Azért örülök neki, hogy végül te lettél a társam – állt meg velem szemben és mélyen a szemembe nézett.
– Én is.
– Tudom – vigyorodott el. – Szeretném, ha tábor után is tartanánk a kapcsolatot – nyomott a kezembe egy kis papírt. – Az összes elérhetőségemet megtalálod rajta – kezdett hátrálni.
– Szilárd, várj!
– Igen?
– Én nem szeretném, ha ez így maradna.
– Miért? – lépett vissza mellém.
– Én többet szeretnék.
– Lehetünk barátok.
– Nem, én nem erre gondoltam. Én szeretlek.
– Nocsak, Emmácska, aki első nap még látni sem akart és aki a cuccaimat kidobálta, belémszeretett – tette a derekamra a kezét.
– Nem is dobtam ki! – tettettem felháborodást.
– De akartad. 

Pár másodpercig egymás szemébe nézve álltunk a Balaton partján, amíg a többiek éppen vattacukrot tömtek magukba vagy éppen a színpadon buliztak.

Szilárd felém hajolt és szenvedélyesen megcsókolt. A csók után ismét rám nézett és elmosolyodott.

– Én is szeretlek, Emma – mondta majd újra megcsókolt.