Kettő egyért /Bts- Taehyung FF/

33.

*Taehyung POV*

Fájt látni ezt az egészet. Yuri élő-halottként tébolyogott az egyetem falai között, mintha nem is tudná, hol van éppen. Mindig mereven, barátságtalanul maga elé meredt. Tekintete rideg volt és érzelemmentes, mintha kiöltek volna belőle minden jókedvet. Valószínűleg én tettem. A hétvége után, amikor simán kisétáltam a lakásából, ilyen. Elhiszem, hogy megbántottam, talán valamiben túl kemény voltam vele, de akkor sem tudtam teljesen sajnálni. Hazudott nekem és még mindig ott voltak az erőszakos vágyai, amin nem tudtam tovább lépni. Lehet, hogy a hírem rossz volt, de nagyon elleneztem az erőszakot. Lehet, hogy mindenki elvárta tőlem a szenvedélyesen vad szexualitást, de akivel eddig lefeküdtem, az mind érzéki volt és finom. Nem kenyerem a bántalmazás, sem pedig a perverzió. Lehet, hogy éppen ezért ütött ennyire mellkason, hiszen elhittem, hogy Yuri egy kedves, mégis belevaló lélek, akivel kalandos lehet együtt lenni. Igen, elgondolkodtam a lehetőségen, hiszen annyira tökéletes volt, hogy muszáj volt felébresztenem magam az ábrándozásommal. Paradox, tudom. Mégis, amikor a fejemben volt, egy határozott, de érzékeny nőként képzeltem el, az ágyban is. Olyannak, akire már nem kell vigyázni, de nem várja el, hogy kikötözzem vagy rácsapjak a fenekére. Kiábrándító. Ha szexelek, akkor szeretkezek. Nekem még nem volt vad vagy érzelemmentes dolgom az ágyban. Mármint vadnak nevezhető, de akkor is szerelemből tettem.

Csak álltam és néztem, ahogy támaszkodik a szekrényének és csendben hallgatja a barátnője sértéseit. Mara mellette állt, hangja mégis erőteljesebb volt, mint azt a helyzet megkívánta volna.

- Miattad szakított velem! - Mormogta Yuri arcába. - Végre megszereztem, erre ezt is tönkre teszed!

- Sosem szerezted meg őt - Nézett egykori barátnőjére sápadtan és élettelenül Yuri. 

Hangja is olyan volt, mintha napok óta nem aludt volna és alig mozgatta volna a száját. Elfojtott, fulladt szavak jöttek ki az ajkain.

- Hazugsággal rábírtad, hogy melletted maradjon pár napra - Közölte az igazságot Yuri. - Közben pedig tönkre tetted az én életemet.

- Meg kellett tudnia, mekkora hazug liba vagy! - Vett vissza a hangerejéből Mara.

Tettem pár lépést feléjük, hiszen egyre több szempárt vontak magukra. Sem nekem, sem pedig a lányoknak nem hiányzott, hogy itt valamiféle fennforgás alakuljon ki, úgyhogy úgy döntöttem, beállok a célkeresztbe.

- Elég volt! - Közöltem halk, nyugodt hangon. 

Mara felnézett rám és egy halvány mosolyt villantott, amit egy rezzenéstelen arccal díjaztam. Yuri felé fordultam és kivettem a kezéből a vastag tankönyvet. 

- Megyünk! - Közöltem egyszerűen.

- Nem megyek..

- Mondom megyünk! - Szakítottam félbe Yuri-t és a szemébe néztem, hogy nyomatékosítsam a mondandómat. - Nem akarok felhajtást - Körbe néztem, hogy felmérjem, mennyien kíváncsiak a jelentre.

Yuri mereven elkezdte nézni Mara-t, aki csak mérges tekintettel viszonozta ezt.

- Neked is elég! - Mutattam a tankönyvvel Mara-ra. - Sosem voltunk együtt - Közöltem a tényeket. - Nem is leszünk. Nem szeretlek, nem kedvellek, nem vagy az esetem sem. Térj észhez és kezdj valamit az életeddel vagy menj pszichológushoz, bánom is én!

- De Tae - Tágra nyílt szemekkel, esedezve nézett rám.

- Nem - Feleltem. - Nem voltunk egy pár, te is tudod. - Átnéztem Yuri-ra, aki kérdő tekintettel vizslatott a hallottak miatt. - Haza viszlek.

- Órám van - Felelte egyszerűen.

- Alig bírsz állni a lábadon - Vontam fel a szemöldököm.

- Jól vagyok - Sóhajtott a lány. 

Megnyaltam a számat és tehetetlenül néztem a halvány, szinte engedélykérő mosolyára. Mély levegőt vettem és megingattam a fejem.

- Óra után haza viszlek - Közöltem vele egyszerűen.

- Minek? - Kérdezte nyugodt hangon. - Nem félsz, hogy megfojtalak a kocsidban? - Kérdezte gúnyosan, majd átnézett a barátnőjére, hogy érzékeltesse, neki is szól a nem éppen kedves üzenet. - Ne tegyél szívességet, még azt is hallgathatom! Kérem a könyvem.