Kettő egyért /Bts- Taehyung FF/

61.

- Vegyél fel hosszú nadrágot és legyen nálad dzseki - Kérte Taehyung reggel a telefonba, mielőtt megérkezett volna értem.

Végig néztem magamon és felvontam a szemöldököm, ahogy megmozdítottam magamon a szoknyám alját, amihez hozzá igazítottam az egész kinézetemet. A rózsaszín szoknyához felvettem egy baba kék felsőt, ehhez pedig egy egyszerű sminket készítettem és a hajamat is egy copfba fogtam.

- Muszáj? - Kérdeztem, hiszen semmi kedvem nem volt átöltözni.

- Motorral vagyok, jó idő van - Közölte, mire kicsit össze rezzentem. - Hacsak nem akarod, hogy lefagyjon a lábad a menetszéltől, azt ajánlom, legyél felkészülve, habár egész jó idő van.

- Motorral - ismételtem utána a legfontosabb szót, amit kihallottam a mondatából. - Meg akarsz ölni?

- Egyrészt ez fájt az egómnak - Mondta, mire elmosolyodtam. - Másrészt nagyon is jól vezetek. 

- Oké - Sóhajtottam és elnevettem magam. - Kinyitom az ajtót, ha megérkezel és nem vagyok kész, akkor engedd be magad.

- Ajánlat elfogadva - Mondta. - Pár perc és ott vagyok.

- Sietek. Szia.

- Hmm - Hümmögött válaszként és le is tette. 

Vettem egy mély levegőt és hátra ejtettem a fejem, ahogy sóhajtottam egyet. Egyszer sikerül elkészülnöm időben... na mindegy, legalább Taehyung-gal vagyok. Bár a motor kérdése egy kicsit megrémisztett, hiszen nem akartam sem leesni, sem eldőlni, nem tudtam, hogy hogyan kell kapaszkodni és mit kell csinálnom. 
Kinyitottam a szekrényemet és kihúztam belőle egy fekete farmer hosszúnadrágot, a kék pólómat viszont magamon hagytam és betűrtem a farmer dereka alá. Kikerestem a bőrdzsekimet az akasztóról, és leengedtem a hajam. Az most viszont úgy nézett ki, mintha éppen most keltem volna fel és már negyedik napja nem fésülködtem volna, úgyhogy ismét a fürdőszobába vetettem magam, hogy gyorsan átkeféljem a korábban szorosra húzott tincseimet.

*Taehyung POV*

Nem mondom, kicsit tartottam attól, hogy Yuri hogyan fog reagálni arra, hogy motorral megyünk ma egyetemre, de meglepően könnyedén fogadta a hírt. Egyre több meglepetést okozott nekem, ami kifejezetten boldoggá tett. Sosem hittem volna, hogy jó fej, itt kezdődtek a meglepetések. Aztán folytatódott, hogy nem gondoltam volna, hogy valaha is szükségem lesz a társaságára és vágyni fogok arra, hogy minél gyorsabban teljenek a percek, hogy újra jöhessek érte reggel, újra mehessünk haza délután, hogy újra jöjjön kutyát sétáltatni hozzám. Habár mindig is csinos lánynak gondoltam, sosem hittem volna, hogy magamtól elképzelem, hogy vajon hogyan mutatna bőrszerkóban a motoromon, hogyan mutatna elegáns ruhában egy partin vagy éppen csak az egyik pólómban vagy ingemben nálam. 

Bekopogtam az ajtón, de szinte azonnal benyitottam, hiszen ahogy azt megbeszéltük, Yuri nyitva hagyta nekem az ajtót. Mély levegőt vettem, ahogy beléptem és elmosolyodtam. Egy hete a barátnőm, mégis annyira közelinek tűnik, mintha hosszú hetek vagy hónapok óta mellettem lenne. 

- Megjöttem! - Kiáltottam el magam.

Magamban elmosolyodtam és megingattam a fejem, ahogy azonnal a fejembe kúszott a gyerekes kép, hogy csak összeköltözés idején fogok ilyet mondani neki. Kezdek becsavarodni és kislánnyá válni. Össze kell szednem magam, vagy ez a nő teljesen kikészít.

- Egy perc! - Hallottam a választ a hálószoba felől.

- Oké -  Sóhajtottam egyet és beengedtem magam a konyhába. 

Elvettem egy poharat a csepegtetőről, hiszen a szekrényekben nem akartam turkálni és ez tűnt a leggyorsabb megoldásnak. A csap alá tartottam és egy kis vízzel megkínáltam magam, amíg vártam a lányra. Jobb kezemmel a számhoz emeltem  a poharat, ballal pedig a hajamba túrtam, hogy fellélegeztessem egy kicsit a bukósisak alatt lenyomódott hajhagymáimat. 
Majdnem félre nyeltem, amikor Yuri besétált a konyhába, megmutatva ezzel magát. Megfagyott a víz a kezemben és lassan elvettem a szám elől és lenyeltem a számban lévő adagot, mielőtt vagy kiköptem volna vagy félre nyelem. Yuri vadítóan nézett ki fekete, a térdénél szaggatott farmerban, ami kellemesen tapadt a bőrére és a halvány kék pólójával pedig kislányos, mégis szemet kielégítő látványt nyújtott. A bőr kabát vadító külsőt kölcsönzött neki, a kiengedett haja pedig szépen omlott a vállára.

- Jó reggelt! - Köszönt mosolyogva.

Letettem a poharat magam mellé, amíg ő elém lépett, hogy köszöntsön. Bal kezemet a derekára csúsztattam és közelebb húztam magamhoz, mire Yuri arcán egy meglepett mosoly futott végig. Jobbommal az álla alá nyúltam és közelebb hajoltam hozzá, miközben köszönésképpen csak hümmögtem egyet. 
Ajkaimat az övének nyomtam és szinte megkönnyebbülten sóhajtani szerettem volna, hogy végre megkaptam az érzést. Szívem szerint elnyitottam volna az ajkaimat és mélyítettem volna a csókot, de még nem akartam. Várni akartam és őt is váratni akartam. Igazából szerettem volna, ha már Yuri kívánja annyira, hogy ő lép, viszont nem voltam biztos benne, hogy én kibírom sokáig. Főleg, ha így néz ki. 

- Epres? - Kérdeztem, miután elváltam a szájától és egy kicsit megnyaltam az ajkam.

Yuri elmosolyodott és összepréselte az ajkait, hogy szétoszlassa a maradék szájápolót magán.

- Szedres - Javított ki mosolyogva.

Sóhajtottam egyet és a levegő a lány ajkaira csapódott. Kinyújtottam a nyelvemet és játékosan végighúztam a hegyét Yuri alsó ajkán. Eltávolodtam tőle és egy fölényes mosollyal néztem le rá, de szinte azonnal össze kellett szorítanom a fogaimat, mert a lány a szemembe nézve nyalta le az ajkait, ezzel az általam ott hagyott, apró foltot is.

- Mehetünk? - Kérdezte és félre biccentette a fejét.

- Jobb lesz, azt hiszem - Szívtam be élesen egy nagy adag levegőt és tettem egy lépést Yuri felé.

Lehajoltam és egy újabb, aprócska puszit nyomtam a most már nedves ajkaira, aztán csak a vállánál fogva átkaroltam, hogy indulni tudjunk, mielőtt elkésünk.