Az I. varázslóháború alatt diáknak sem olyan egyszerű lenni. Miközben Voldemort vígan gyilkolja a muglikat és a mugliszületésű mágusokat, Soul White családjával Angliába költözik. A tanév zuhogó esővel, Roxmorts felé vágtázó vonattal és lehangoló le...
- Hogy honnan származik az Élet Kagylója? - kérdezte a még az ünnepek előtt megismert antikváriumtulajdonos. Visszatértünk a Roxfortba, és rögünk azzal kezdtünk foglalkozni, hogy hogyan kereshetnénk meg a kagyló tulajdonosát. - Ez egyszerű, Görögországból. Ha meg akarjátok keresni, Elíziumba menjetek.
- Elíziumba? - visszhangozta Lily. - Mármint haljunk meg és utána majd megtudjuk, hogy Elíziumba kerülünk-e vagy sem? - a férfi felnevetett.
- Dehogyis - rázta a fejét. - Elízium az egyetlen csak mágusok által lakott görög falu. A neve csak kiszivárgott, a muglik pedig költöttek hozzá egy történetet.
- És Elíziumban mit keressünk? - érdeklődtem. - Gondolom, nem olyan kicsi település, hogy magunktól megtaláljuk.
- Nem, nem olyan kicsi. A jósdában lelsz válaszra - mondta.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Zsupszkulcsot kell szereznünk - mondta Dumbledore, miután beszámoltunk neki a történtekről.
- Mégis honnan? A minisztériumnak nem számolhatunk be arról, hogy kincseket érő műemlék van a birtokomban. Azt sem tudják, hogy az apám halálfaló.
- Mr. White... - köszörülte meg a torkát Dumbledore rám és Shane-re nézve. - Meghalt.
- Tessék? - csodálkoztam nagy szemeket meresztve. Nem gyászoltam, ő sosem volt igazán az apám.
- Voldemort végzett vele, egy elfogott halálfaló emlékeiben láttuk. Te örökölted minden vagyonát - tette hozzá kis hatásszünet után. Megkapaszkodtam az asztal sarkában.
- Mármint, az egész az enyém? Minden szálloda, ház meg lakás? Az ingóságok is? - Dumbledore bólintott.
- Te vagy az egyetlen örököse.
- És Shane? - kérdeztem. Nem is vagyok a vér szerinti lánya, miért hagyott volna rám mindent? Ráadasul úgy, hogy van egy fia, aki nem kapott semmit.
- Soul, gondolkozz, én meghaltam.
- De apánk... vagyis az apád tudta, hogy élsz, én nem is vagyok valódi leszármazottja...
- Fogadd el, te örököltél - mondta az öcsém egyszerűen. Nem haragudott, egyszerűen csak kimondta amit gondolt.
- De téged illet! Mit kezdek én ezzel a sok mindennel?
- Szerintem az apám tudja, szeretsz annyira, hogy segíts rajtam, ha baj van.
- Ha szabad kérnem, ezt kint intézzétek el. A zsupszkulcs miatt pedig nem kell aggódjatok, elintézem én.
