𝑪𝒓𝒊𝒎𝒊𝒏𝒂𝒍 🔥 𝑻𝒂𝒆𝒌𝒐𝒐𝒌

🔥1.Rész🔥

Téli szünet. A diákok második kedvence a nyári után. Mindenki az ünnepekre készül vagy a hangulatos utcán, üzletekben sétál, kikapcsolódik vagy pihen. Én? Én meg a bátyámal járőrözök mert az élet és anyám annyira büntet, hogy ezzel kell töltenem a szabadidőm, csak mert kiszöktem egy barátomhoz. Csinálhattam volna rosszabbat is, de nem tettem, mégis meg lettem büntetve!

-Komolyan ezzel kell töltenem a téliszünetet? -kérdeztem hitetlenül miközben a bátyám beállt a meki autós kiszolgáló ablakához.

-Eljöttem neked mekis kaját venni, ne panaszkodj. Te láttál már rendőrt itt?! - kérdezte felhúzva a szemöldökét. Jó hát ez igaz, de ettől függetlenül szerintem megérdemlem, hogy ki emgeszteljen az időm vesztegetése miatt. Habár én kfc-be akartam menni..

-Mit szeretnél? - kérdezte az étlapra nézve. Persze a kérdésemre nem tud válaszolni pedig részben miatta vagyok büntetésben.

-Tökmindegy. - mondtam unottan. Úgyse hallaná meg amit mondok neki. Vagy ha meg is hallja is mást mond. Ezt már kitapasztaltam nála.

-Egy happy meal menüt szeretnék. - mondta mire kikerekedtek a szemeim. Ez hülye? Nyíltan leégetem engem a dolgozók előtt.

-Hülye vagy?! - kérdeztem mérgesen. Azért erre nem szamítottam. Tudtam, hogy majd direkt kicsesz velem, de nem pont így..

-Nesze. - nyomta a kezembe mire szemforgatva kinyitottam a dobozt. Nekem ez nem tetszik. Vagyis..

-Ez aranyos. - mondtam kivéve belőle a plüss kulcstartót. Egy kis puha fehér nyuszi. Azt hittem megint valami hülye könyv lesz.

NA NEM MINTHA GYAKRAN VENNÉK ILYET!

-Mint egy rossz gyerek. - mondta Jeongin mosolyogva. Én meg csak ismét szemetforgattam és elkezdtem enni.

-Jeon. 48-as kód a közeli kisboltnál. - szólalt meg a kis adóvevője. Néha nagyon elgondolkodok, hogy tudja ezt a sok kódot megtanulni. Nekem sose menne.

-Az micsoda? - kérdeztem kíváncsian. Sokszor voltam már vele, de nem igazán jegyeztem meg. Legalábbis egy kettő megvan, de 48 as még nem volt.

-Fegyveres rablás. - mondta teljesen nyugodtan én meg majdnem félrenyeltem. Hogy micsoda?!?!?!!?

-Engem meg oda vinnél?! - kérdeztem kiakadva. Egy lövöldözés helyszínére akar vinni. Korábban meghalok mint terveztem.

-Dehogy. Téged kérlek szépen itt kiraklak. - mondta megállva mire szemforgatva kiszálltam és a táskám a hátamra véve elindultam a parkba. Még a kajám se tudtam megenni.

-Ha elrabolnak mond meg anyának, hogy ez a te hibád. - mondtam mérgesen, mire csak elhajtott. Persze.. Ezt érdemlem.

Elindultam az üzlet felé, mert tudom hogy úgyis pár perc és elfogják. Már elég közel jártam, de amikor befordultam a sarkon neki mentem valakinek.

-B.bocsánat, nem figyeltem. - mondtam aprót meghajolva. Szerencsétlen vagyok..

Miután megnéztem kinek is mentem neki, egy kicsit megijedtem, ugyanis a fiú akinek lefejeltem a mellkasást konkrétan szét van varrva. Nekem meg anya azt tanította ha ilyet látok fussak.

Felnéztem az illetőre mire még a lélegzetem is megállt. Ez egy ezüst hajú isten. Na nem jó isten mert elég bosszúsan néz rám, de egy ilyen hádésznak elmenne. Na jó miket beszélek én?

Várjunk nincs egyedül..

-Látom te se tudsz a szemed elé nézni. - mondta a mellete lévő mire lehajtottam a fejem. Tudtam én hogy baj lesz..

-Kussolj Yoongi nincs baj. Nem mindennap jönnek nekem ilyenek. - mondta látványosan végigmérve, közben meg beleszívott a kezében lévő bűzrúdba. Nem tudom, hogy ez bók vagy beszólás akar lenni. Ilyenek..

-Már megint kezdi. - mondta a mellette lévő szemforgatva. Én meg közben kaptam egy üzenetet a bátyámtól hogy menjek oda hozzá.

-Mégegyzser bocsánat, nekem mennem kell. - mondtam nyelve egy nagyot, majd kikerülve őket sietősen mentem a bátyámhoz. Le volt zárva a terület így odamentem az egyetlen ismerős alakhoz, Hoseokhoz.

-Szia kölyök. - mondta összeborzolva a hajam. Mindig ezt csinálja velem. Mintha öt éves lennék. Aztán van közöttünk talán hét év.

-Az a lökött már azt hitte tényleg elraboltak. - mondta majd átkarolva a vállam átmentünk a szalag alatt.

-Végre itt vagy. - mondta a bátyám magához ölelve. Ő rakott ki a parknál, kerek öt perce. Esküszöm mindent túl aggód.

-Induljunk. Hobi velünk jön. - jajj de jó akkor hátra kell ülnöm.. Hátul sosincs térerő..

-Több lelkesedést. - mondta, mire csak szemforgatva beültem hátra, de előtte kaptam egy ismeretlen számtól egy üzenetet.

Ismeretlen szám:

Szia szépségem

Szia?

Formás kis segged van, ahhoz képest hogy fiú vagy

Ismerlek?

Nem, de majd fogsz

Na jó ez fura.. Nagy fura. De lényegtelen. Csak egy lökött próbál rám ijeszteni. Mindegy.. Beültem hátra és szerencsére itt már nem működött a térerő, szóval nem tudott zaklatni.

Elől valamit nagyon beszéltek, de semmit nem hallottam, hála a hangszigetelt elvalasztónak. Magamra maradtam és innen 10 percre van a rendőrség, úgyhogy egy ideig unatkozni fogok. Neki dőltem az ablaknak és bámultam a kivilágított utcát, aztán egyszer csak elaludtam.