𝑪𝒓𝒊𝒎𝒊𝒏𝒂𝒍 🔥 𝑻𝒂𝒆𝒌𝒐𝒐𝒌

🔥46.Rész🔥

-Nemár Taehyung! Hülye vagy? - ütögettem a hátát. Amint hazaértünk lelökött az ágyra és nem, nem azért mert le akar feküdni. Szó szerint harapdál, elég erősen.

-Úgy csinálsz mintha ez olyan kegyetlenül fájdalmas lenne. - mondta egy puszit nyomva a legutóbbi harapása helyére.

-Tudni akarod milyen?! - kérdeztem mérgesen, mire váratlanul az oldalamba markolt.

-Taehyung! Hagyj már békén! - szóltam rá már nem tudom hányadszor. Nagyon fáj amit csinál és nem veszi észre. Már a sírás határán vagyok, de nem akarom gyengének mutatni magam.

-Na szóval. Vegyük át újra. Szabad neked az engedélyem nélkül bármit is megtenned? - kérdezte most a csuklómra szorítva, mire nem bírtam. Elsírtam magam. Pedig nem akartam. Egyszerűen kegyetlenül fáj amit csinál.

-Válaszolj. - szorított rám erősebben.

-Nem. - mondtam ki nehezen.

-Na látod ment ez. - mosolyodott el, majd el engedett.

-Nem tudom miért kellett ezen elbőgnöd magad. Nem is volt rossz. - törölte le a könnyeimet, de én csak ellöktem a kezét és felültem. Nem gondoltam volna, hogy képes velem ilyet tenni. Mondjuk egyszer eltört miatta a kezem, de azt nem pont úgy csinálta, hogy jelen volt.

-Ah és még meg is sértődtél. - mondta elhúzva a száját, mire fogtam magam és bebújtam a takaró alá.

-Hát jó, akkor beszéljünk nyugodtabban. - hirtelen bebújt mellém a takaró alá és magára húzva szorosan átölelt. Ez máskor tetszene, de most legszívesebben itt hagytam volna, de akkor meg csak megint mérges lesz, amit meg nem akarok, szóval csak behódolva neki a nyakába nyomtam a fejem.

-Miért akartál haza menni? - simogatni kezdte a hátam. Azt hiszi ettől megbocsájtok neki mindent?

-Nem válaszolsz? Hát jó. Akkor sokáig itt leszünk. - mondta könnyedén, majd bekapcsolta a tv-t. Tényleg sokáig itt leszünk ugyanis én nem vagyok hajlandó beszélni vele.

Három órán át ment ez az egész, de akkor se szólaltam meg. Viszont a végére bealudtam. Nem akartam, de nagyon fáradt voltam. Legalább amikor már újra felkeltem nem volt itt Tae.

Lementem a konyhába, hogy szerezzek magamnak valamit enni. Ki is nyitottam a hűtőt, de nem nagyon láttam olyat amit szívesen ennék úgyhogy hagytam és visszacsuktam.

-Veled meg mi történt? - lépett be Jimin meglepődve. Hát igen. Nagyon látszanak rajtam a foltok amiket Tae hagyott.

-Semmi. - nem akarom nagyon a tudtára adni és beszélni se akarok róla.

-Hát pedig ahogy látom Taehyung megbolondult. - mondta közelebb lépve hozzám.

-Ő mindig az. - vontam vállat, majd mentem is volna el.

-Nem nem. Nem mész el. Sajnos túl jól ismerlek. Mi a baj? - kérdezte visszahúzva.

-Semmi. - vágtam rá ismét, de nem hagyott békén.

-Te is tudod, hogy nem tudsz nekem hazudni. Bántott? - kérdezte magához ölelve, mire bólintottam.

-Megverjem? - kérdezte ismét mire megint bólintottam, de nem gondoltam volna, hogy komolyanveszi.

-Mindjárt jövök. - mondta majd elindult a nappaliba. Ugye nem azért megy amiért gondolom? O dehogynem. Egyből utána mentem, de ahogy beléptem a helységbe csak annyit láttam, hogy Taehyung rá tartja a fegyvert és meghúzza a ravaszt.