𝑪𝒓𝒊𝒎𝒊𝒏𝒂𝒍 🔥 𝑻𝒂𝒆𝒌𝒐𝒐𝒌

🔥8.Rész🔥

Miután elváltunk egyből le akartam venni a szemkötőt, de továbbra sem engedte.

-Tudom, hogy látni akarsz, de ennek még nincs itt az ideje. Viszont hamarosan, csak az enyém leszel. - mondta az arcomra simítva, majd el ment. Levettem a szemfedőt, hogy lássam, de már nem volt itt.

-Gyere. Haza viszlek. - mondta a lány aki fegyvert szegezett rám. Igazából nem mertem nemet mondani, szóval belementem. Otthon ahogy tudtam megpróbáltam settenkedni, de nem ment. Meghallottam a bátyám telefonjának a pittyenő hangját ami fura volt, ugyanis nem szokta elhagyni. Egyszer csak elkezdett nyitódninaz ajtaja és furán nézett rám.

-Miért van nálad a telefonom? - kérdezte álmosan elindulva felém.

-Nem tudom, itt találtam. - vágtam rá egyből. Megfogta a telóját és elkezdte nézni. Gondolom az üzeneteit olvasta miközben én megpróbáltam lelépni.

-Jungkook.. Azonnal gyere vissza. - mondta mérgesen, mire nyeltem egy nagyot és visszamentem.

-Te képes voltál szakítani a barátnőmmel?! Normális vagy?! - kérdezte felemelve a hangját.

- Tudom nem kellett volna el mennem.. Várj mi?! - kérdeztem sokkosan. Én nem írtam a telefonjáról.

-El sem hiszem, hogy ezt tetted! Ennyire nem bírtad elviselni, hogy elköktözök? Mi volt a baj, hogy boldog vagyok?! - kérdezte idegesen miközben meglökött.

-Én nem írtam a barátnődnek! - vágtam rá védekezés képp.

-Annyi mindent megtettem érted, még az után is, hogy apa meghalt! Próbáltam őt pótolni neked, te meg így hátba szúrsz? - kérdezte ismét meglökve mire a földre estem és beütöttem a kezem.

-Soha többé ne kerülj a szemem elé, még ma elmegyek. - mondta idegesen a hajába túrva.

-Itt meg mi folyik? - jött le anya a lépcsőn. Megakartam mondani Jeongin-nak, hogy tényleg nem én voltam, de nem mertem hozzá szólni és a szemem is kezdett könnyesedni. Nem akarom, hogy elmenjen. Nem bírnám ki.

-Az, hogy ez a hülye szakított Yerinnel a hátam mögött a telefonomon. - mondta idegesen a falba ütve, mire jobban megijedtem.

-Jungkook, hogy tehettél ilyet? -kérdezte anya lenézően nézve rám.

-Nem én voltam. - mondtam, de szinte meg se hallották.

-Azonnal menj fel a szobádba! - mondta anya mérgesen, mire már tényleg a sírás határán voltam. Nehezen feltápászkodtam és felsiettem a szobámba. Ott bezártam az ajtót, majd neki dőlve a földre csúsztam. Itt már rendesen kitört belőlem a sírás. Éreztem, hogy rezeg a telefonom. Először nem akartam megnézni, de olyan mérges voltam, hogy mégis megnéztem.

Ismeretlen szám:

Ne sírj baba

Hogy tehetted ezt?!

Igazából elég könnyen

Elegem van belőled!

Dehogy van

Utállak

Nem sokáig

Vége, letiltalak!

*letiltva*

Ismeretlen szám:

Vagy mégse

Nem tudsz tőlem megszabadulni

Akkor áruld el miért kellett ezt tenned? Elmentem az éjszaka közepénna hülyeséged miatt. Elviseltem, hogy zaklatsz és nem szóltam senkinek. Hazudtam a rendőrségen, mindent megtettem! Szóval kond el! Mi a faszért kellett ezt tenned?!

Ne káromkodj

Komolyan csak ennyit tudsz írni?!

Ha így folytatod megint büntetést kapsz

Nem tudsz semmit se tenni már!

Végeztem. Kidobtam a telefonom az ablakon. Miért vagyok ilyen szerencsétlen? Hogy tehette ezt? Miért hiszi azt, hogy irányíthatja az életem?! Felkeltem a földről majd megnéztem a kezem amin volt egy nagy lila folt. Tényleg nagyon beütöttem és még ez is miatta van. Oda mentem az ablakhoz, hogy becsukjam, de ekkor megláttam a telefonom a párkányon. Pedig pontosan láttam, hogy a bokorba és esett. Rá néztem a kijelzőre amint hirtelen felvillant.

Ismeretlen szám:

Nyugodj meg

Nagyon könnyű neki mondani. Nem ő van ebben a helyzetben.. Megfogtam a telefonom és becsuktam az ablakot. Letöröltem a könnyeimet és befeküdtem az ágyamba betakaróztam majd az oldalamra fordulva próbáltam elaludni, remélve, hogy holnapra minden jobb lesz, de még így id rázkódtam a sírás miatt.

Ismeretlen szám:

Maradj úgy ahogy vagy

Olvastam el az üzenetet mire meglepődtem. Ezután hallottam, hogy nyitódik az ablakom, de nem fordultam oda. Csak csukott szemmel vártam, hogy vége legyen ennek az egésznek, de nem lett. Befeküdt mögém az ágyba és átölelt. Egyik kezemet megfogta és simogatni kezdte a kézfejem. Ebben az egészben az volt a legrosszabb, hogy jól esett..