"ᴀ ᴛᴇ́ʟ ᴋᴀᴛᴏɴᴀ́ᴊᴀ ᴋᴜ̈ʟᴅᴇᴛᴇ́s" (ʙᴜᴄᴋʏ ʙᴀʀɴᴇs ғғ.) / ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ / JAVÍTÁS ALATT

✪ 28. [Út a gyógyuláshoz] ✪

Saját felelősségemre távoztam a kórházból, a doktornővel tudattam a terveim, aki beleegyezését adta és ígéretet tett, hogy mást nem von be ebbe az ügybe.

Egyedül repültem egészen Wakandáig, a csapat többi tagja a lila titán után eredt, miután sikerült megtalálniuk a végtelen galaxis egy eldugott zugában, teljesen egyedül. A bátyám és Anna a hatalmas komplexumban maradtak, amíg nem rendezik kellőképp a saját helyzetüket, nyugodtabb szívvel hagytam magukra őket ott, mert tudtam, hogy mindketten a legnagyobb biztonságban lesznek amíg távol vagyok.

Fogalmam sem volt mi vár rám, meddig tart ez az egész vagy egyáltalán sikerül-e, de bíztam Shuriban és a képességeiben, jobban, mint bárkiben ugyanezen a szakterületen. Mindent átgondoltam az odafelé vezető úton, voltak terveim és céljaim amiket meg akartam valósítani, újra azt éreztem élek egy kicsit.
Amikor elhagyom Wakanda területét egy új emberként akarok visszatérni a családom körébe, egy olyan emberként, akire büszkék lehetnek, akire Ő is büszke lenne.

A hatalmas gép hangtalanul landolt velem együtt a palota előtti hosszú bejárón.
A mindig vidám lány most csak egy halvány mosollyal üdvözölt, ugyanolyan fájdalom ült az arcán, mint mindenkinek a tragédia óta. Végtelenül örültünk a másik közelségének, mégsem voltunk képesek mindezt kellőképp kimutatni egymás felé.
Boldogan borultunk össze, percekig öleltük szorosan a másikat, mindketten, mintha kicsit visszakaptunk volna abból, ami ezelőtt volt.
A testünk helyett sokkal inkább egymás lelkét tartottuk a karjaink közt.

Az előző esti telefonbeszélgetés során felvázoltam a helyzetem a fiatal lánynak, aki mindent előkészített az érkezésemre.
Minden apró részletbe beavattam, hogy minél sikeresebben tudja végrehajtani a kezelésem.
Percekig tanulmányozta az orvosok által kiállított papírokat, az addigi adatokat a saját gépébe szkennelte, ami nagyban megkönnyítette a munkáját.

Teljes képet készített a testemről a saját technológiájukat használva, ami évszázadokkal lehetett előrébb az egyszerű emberi gépekhez képest.
Minden egyes apró sejtemet látta, azt is, hol vannak a betegségem gócpontjai.
A levett vérmintámból mégtöbbet tudott meg a bennem zajló borzalmakról.

- Volt már néhány kísérletem a daganatos betegségek gyógyítására- kezdett bele, miközben a vérmintámat csepegtette különböző kémcsövekbe- Mindig ugyanott feneklett meg az egész projekt, sosem sikerült áttörést elérnem, viszont most nagy reményeket fűzök hozzá!

- Én hiszek benned Shuri, jobban, mint bárkiben, nem véletlen fordultam hozzád amint megtudtam.- paskoltam meg gyengéden a vállát.

- Köszönöm, hogy ennyire bízol bennem Mary! Ígérem nem okozok csalódást! Meg fogsz gyógyulni, a szavamat adom!

- Hidd el, itt jelenleg én vagyok a leghálásabb neked!

- Az elkészített prototípusokat fogom használni, ezekbe tettem a vérmintádat, amelyikre a legjobban reagál, azt a típust fogom a sejtjeidhez igazítani, viszont- hagyott némi szünetet a mondandója közt- akár évekig is elhúzódhat, még én sem tudom mennyi időt ölel majd fel mindez.

- Az idő miatt cseppet se aggódj, annyit vesz igénybe amennyi szükséges, jelenleg úgyse nagyon van jobb dolgom!

Halvány nevetés hagyta el mindkettőnket, a kegyetlen igazságot muszáj humorral tálalni, különben beleőrül az ember.

✪

Napok teltek el, mióta megérkeztem Wakandába, a kezelés minden időmet és energiámat felőrölte. Próbáltam a leghatékonyabban segédkezni Shurinak, aki emberfeletti dolgokat hajtott végre ugyenezen idő alatt.
Ugyanezzel párhuzamban pattanásig feszült idegekkel vártam, hogy bármilyen jelet kapjak Steve-től vagy bármelyiküktől a küldetésük sikerességét illetően.
Hevesen kalapáló szívvel vettem fel a telefont, amin a Kapitány neve villogott.
A hangjából semmi jó nem hallatszott ki, az a cseppnyi remény is elszállítása belőlem, amint megszólalt.
Vissza kellett mennem, Shuri beleegyezően bólintott, amint hallotta a beszélgetésünket.
A leggyorsabb módot használva egy portált nyitottam a korábbi szálláshelyre, átlépve azonnal Steve fogadott nyúzott és gondterhelt arccal, ami mégtöbb aggodalomra adott okot.