A múlt megismétlődik (Harry Potter fanfiction)//Befejezett

I./16. fejezet: Lump-klub

„- Fúj, dehogyis kell. Ez undorító! - mondta undorodva Ivy. - Na de nem is ezért jöttem.
- Akkor miért? - kérdezte kíváncsian Dennis.
- Kiderítettem, hogy honnan tud Lisa a mardekárosok bezárásáról."

- Mit mondtál? - kapta fel a fejét Ethan. - Kiderítettél valamit? De hát ki volt az? Mondd már, mielőtt még megöl az ideg!

- Nyugalom, mindent csak szép sorjában - csitította vigyorogva Ivy. - Na de hol is kezdjem?

- Ez most komoly? - fakadt ki Ethan. - Ha nem bököd ki a szélnél is sebesebben, esküszöm, lenyomom a torkodon ezt az undormányt!

- Jól van, jól van, már mondom is - hőkölt hátra Ivy, ugyanis Ethan - hogy nyomatékot adjon szavainak - a lány felé tolta a poharat. - Nos tehát, ma reggel kivétel nélkül kikérdeztem mindenkit, aki valamilyen kapcsolatban áll valamelyikünkkel. Így tehát beszéltem Ryannel, Briannel, Emilyvel, Paulával, George Kellerrel, Charles Mussoval, Carol Jonesszal, Judith Messerrel, Annie Wooddal, a bátyjátokkal, Clarence-szel, az öcsétekkel, Kyle-lal, az évfolyamtársunkkal, Steve-vel, Bethany Collinsszal, sőt még Larry Gilberttel is.

- És? - kérdezte türelmetlenül Ethan.

- Várd ki a végét! - szólt rá szigorúan Ivy. - A lényeg az, hogy mivel nem kérdezhettem rá csak úgy nyíltan, mert ugye nem sokan tudnak arról, hogy mi voltunk, ezért nem sokra jutottam. Úgyhogy a meccs előtt közvetlenül beszélgettem egy kicsit Lisával, hogy mi van közte és Lucas között, és hogy kiktől kért tanácsot ez ügyben. Határozottan említette Briant, Bethanyt, Emilyt, Paulát, Carolt, Judithot, George-ot, Charlest, Ryant és téged, Ethan, szóval az összes ötödéves griffendélest plusz Clarence-t és Kyle-t. Így némi következtetést le tudtam vonni. De még semmiben nem voltam biztos, úgyhogy mikor odamentem hozzátok meccset nézni, beszéltem még egyet Clarence-szel és Kyle-lal. És bár a bátyátok nagyjából semmire nem adott választ, mégis sikerült rájönnöm, hogy ki volt az, aki köpött Lisának. De hogy hogy értesült mindenről, arról fogalmam sincs.

- Jó, de mégis ki volt az? - vesztette el végleg a türelmét Ethan.

- Upsz, tényleg, bocsi. Egyébként Kyle volt az - válaszolta Ivy.

- És ezt nem tudtad volna egy hosszabb monológ nélkül kibökni? - fortyant fel Ethan.

- Oh, bocsánat, hogy pazaroltam a nagyságos Ethan Somerholder úr idejét, nem mellesleg olyan dolgokkal, amiket nem is nekem kellett volna intéznem, mert marhára nem én szúrtam el - vágott vissza gúnyosan Ivy.

- Srácok, elég! - szólt rájuk erélyesen Sophie, aki eddig csak csöndben hallgatta Ivy és Ethan vitáját, de most nála is betelt a pohár.

- Ez a nap egyre és egyre jobb lesz - morogta Ethan, és egy Ivyre vetett gyilkos pillantás kíséretében beleivott a poharába.

- Fúj! - szörnyülködött Lynn, és Sophie se igazán akart belegondolni, mi minden is történt már azzal az itallal.

- Na de honnan tud Kyle mindenről? - kérdezte kíváncsian Sophie.

- Passz - legyintett Ivy. - Azt nem sikerült kiderítenem, mert elkezdődött a meccs, így tovább nem tudtam Kyle-lal beszélni.

- Hát, akkor nem végeztél valami jó munkát - gúnyolódott Ethan, mire Ivy felkapott egy kuglófot az asztalról, és a fiú arcába vágta. Ethan persze nem hagyta annyiban, és egy pillanattal később a következő - ám a dühtől kissé félrecélzott - kuglóf röppent el Ivy mellett, és mintha a múlt ismételné önmagát, egyenesen Patricia Harrisont találta el.

- Így jártál, haver! - vigyorgott rá Brian. - Harrison végre már nemcsak engem akar majd minden pillanatban megátkozni.

Patricia dühösen fordult Ethan felé, ám a fiú nem zavartatta magát, hanem már vette is magához a következő kuglóflövedéket, amit már szerencsésebben dobott el, így Brian se maradt sütimentesen. De ő se teketóriázott, és már valóságos háború dúlt volna, ha James nem szólt volna közbe.