𝐊𝐞𝐠𝐲𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧 𝐕𝐨𝐧𝐳𝐚𝐥𝐨𝐦 [𝐃𝐫𝐚𝐜𝐨 𝐌𝐚𝐥𝐟𝐨𝐲 𝐅𝐅／𝟏𝟔]

Táncpróbák

09

– Elhihetik hogy én sem jókedvemben pazarlom önökre az időmet! – Szelte át a termet Piton hangja. – Hacsak nem akarják hogy büntető munkát szabjak ki az idétlenekre!
Piton érvelése teljesen jogos volt. Év elején nem volt szó arról, hogy Piton fog nekünk táncpróbákat tartani, a bál előtti két hétben. Szuper.

– Válasszanak párt maguknak, tempózzanak!

Na szuper! Konkrétan egy Mardekáros fiúval sem beszéltem még. Így hát nem is számítottam rá hogy valamelyik táncolna velem.

– Hölgyem? – Lépett elém Draco.

– Elhagytad Astoriát? – Kérdeztem gúnyosan.

– Pihen mert megérdemli. Tudod hosszú, eseménydús estéje volt. — Mondta egy kaján vigyor kíséretében, amit én egy szemforgatással díjaztam.

– Gyerünk már! Oké, Henderson és Malfoy egy párban?

– Igen! – Mondta vigyorogva.

– Nem. – Tiltakoztam.

– De! – Folytatta.

– Nem.

– Na mostmár elég legyen! – Dörzsölte az orrnyergét Piton. – Álljanak be a tánchoz! – utasított – Lehetőleg még ma!!

Nem tehettem mást, be kellett állnom ezzel a görénnyel. Draco a kezét, a derekamra vezette, a másikkal pedig a kezem után nyúlt. Gyengéden, de határozottan magához húzott, és elkezdett ritmusra lépkedni. Elképezető volt hogy milyen jól ment neki. Tekintetét az enyémbe fúrta, én pedig elvesztem a szürkéskék szemeiben. Egész jól működtünk együtt.
Szinte teljesen kizártam a külvilágot, és csak az előttem levő szőke fiúra koncentráltam.

[] [] []

Este volt már amikor véget értek a próbák, iszonyúan elfáradtam. Komótosan becsörtettem a klubhelyiségbe, ahol Draco ült egy könyvel a kezében.

– Merre jártál ilyenkor? – szegezte nekem a kérdést.

– Harryvel voltam, kedves fiú! – Igazság szerint nem vele voltam, de kiváncsi voltam hogy mit reagál.

– Hogy mivan?! Azzal a gyökérrel?

– Nem gyökér, jó srác!

– Ha ő neked jó srác, akkor én mi vagyok?

– Egy egoista hülyegyerek.

– Látszik az ÉN Astoriámnak jobb ízlése van. Nem kisfiúkra bukik. – Lépett közelebb hozzám.

– Ha tudnád mire képes Harry az ajkaival! – Szaladt ki a számon.

– Tessék?! – Draco egy pillanat alatt a falnak szorított, kezét a derekamra helyezte, a tekintetét pedig az enyémbe fúrta, szinte lyukat égetett belém, úgy szikrázott a tekintete. – Mi a faszról beszélsz?! – Draco még közelebb hajolt, ajkaink pedig két centiméterre voltak egymástól.