I HATE YOU! (BEFEJEZETT)

31

James;

Már vagy másfél órája itt ülök a saját szobám előtt, és azt hallgatom ahogyan Lili körül forognak meg beszelnek az orvosok. Meg öl a tehetetlenség és a tudatlanság. Muszály kinyújtoztatnom a lábaimat mert lassan nem érzem őket, úgyhogy fel állok a padlóról és indulnék lefelé, amikor is nyílik az ajtó és Philip lép ki rajta. Másodpercek alatt előtte termek, szívem majd ki ugrik a helyéről, légzésem szapora, majdnem hogy elájulok amit ő halál nyugodtan néz végig.

-Mond már, hogy mi van Lilivel!-szóltam rá erőteljesebben.

-Az állapota stabil, ki vettük a golyót, be kötöztük a sebeit de naponta vissza kell jönnöm hozzá, át kötni a sebeket és le kezelni. -mondta mire a levegőt ami a mondandója közben a tüdőmben rekedt, mind ki jött belőlem.

Rettenetesen meg könnyebbültem.

-Be mehetek hozzá?- ütöttem meg nyugodtabb hangnemet.

-Persze, de ne maradj sokáig mert a hölgyikének pihennie kell. -mondta majd elindult le a lépcsőn.

-Philip!-szóltam utána, mire megfordult.

-Igen?-mosolygott.

-Holnap utalom a részedet.-mondtam majd bólintott és megint el indult le a lépcsőn de megint utána szoltam.

-Ja! És...köszönöm!-mondtam egy fél mosoly kíséretében, mire bólintott ő is mosolyogva majd el hagyta a fölső szintet.

Be lépve a szobába, egy gyönyörű lánnyal találtam szembe magamat, kinek válla be volt kötve, tele volt ragtapasszal meg kötésekkel, de számomra így is gyönyörű volt. Barna haja vállára simulva terült szét a párnán, kezei maga mellett pihentek és aludt,  nyugodt volt, nem kiabált, nem hisztizett, nem keltette fel bennem az állatot.

Oda mentem az ágyához, le ültem mellé és csak néztem, már maga a tudat, hogy mellettem van és épségben, teljesen lenyugtatott. Nagyon nagyon meg fizet az, aki ezt tette vele. Hisz ártatlan, miért őt kell bántani?

Ezeken gondolkodtam, és annyira elbambultam hogy Luca tette rá kezét vállamra, jelezve hogy nem vagyunk egyedül.

-Minden okés?- kérdezte majd le ült az ablakpárkányra, ahol a nap teljes egészében megmutatta magát, beszűrődve az ablakon.

-Aham....csak úgy érzem én vagyok a hibás. Vigyáznom kellett volna rá, nem pedig az oroszlánok kezei közé lökni!- szorítottam ökölbe kezeimet, fel húzva magamat az érzésekre ami kavargott bennem.

-Nem te vagy a hibás, ezt te is legbelül tudod. Hisz csapdába csalt! Nem tudtál mit tenni ellene.-okoskodott nekem Luca, mire Lili mocorogni kezdett.

-Shhh!-szóltam rá, majd óvatosan fel álltam az ágyáról. Hála istennek, hogy nem ébredt fel. Pihennie kell, rá nézve Lucára értette a célzást és eggyütt indultunk dl ki a szobából, hogy hagyjuk Lilit aludni.

.................

-Még mindig nem ébredt fel?- kérdezte tőlem Kevin, majd le huppant egy tál popcornal a kanapéra.

-Nem, és azt mondta az orvos hogy egy darabig nem is fog...-néztem a tv képernyőt. Hiányzik. Kurvára hiányzik.

-Egészséges lesz, és mi meg megbosszuljuk amit tettek velünk/vele. -dobta bele a kukoricát a szájába.

-Sziasztok!- köszönt Igor, majd jött be utána Paul is.

-Hello! Mizu?- kérdezte Luca, majd rám nézett. Sóhajtott majd fel állt a kanapéról. Mi bajuk can ezeknek?

-Valami gond van fiúk?- húztam fel szemöldökömet. Luca ablakot nyitott, majd Igorék le ültek a kanapéra.

-Isabella szeretne veled négyszemközt beszélni...-kezdett bele Luca, miközben ki bámult az ablakon, hogy még véletlen se kelljen a szemembe néznie.

-Tessék?- kérdeztük egyszerre Igorral.

-Hallottad. Beszélni akarnak veled.-húzta be mérgében a függönyt.

-És mikor,miért?- kérdeztem.

-Holnap éjszaka. Hogy miért, azt nekünk nem mondta. -nézett rám Luca majd a konyhába indult.

-Oké. Akkor holnap találkozunk!-mondtam, mire Luca a popcornos tálat le ejtette amiből az összes popcorn szét szórodott, Igor fel ugrott a kanapéról és szikrákat szóró tekintettel nézett rám.

-Ezt amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan verd is ki a fejedből. Normális vagy? Ha Lilivel ezt művelték, téged másodpercek alatt kinyiffantanak. -kezdett el papolni Luca.

-A popcornt te takarítod fel!- sóhajtottam majd fel állva a kanapéról, indultam fel a szobámba. Majd pont ők fogják meg mondani nekem, hogy mit csináljak...

-Nem mész sehova!- kiabált utánam Luca.

-Nem te döntöd eeel!- kiabáltam vissza nekik, mire csend lett.

Fent a szobába, le ültem Lilivel szembe, és csak csodáltam hogy milydn gyönyörű......amikor is kattant a zár.

Ohh hogy basznátok meg, komolyan bezártatok??

(Sziasztok! Neharagudjatok, hogy ennyit kellett várni a következő részig, csak be költöztem a koliba, meg suli van. Ha szeretnétek az insta nevemet, dumálni vagy hasonló, irjátok meg kommentbe.)