Je t'aime

3.fejezet

𝑩𝒊𝒕𝒕𝒆𝒓 𝑨𝒏𝒏𝒂

Reggel energikusan pattantam ki a puha paplanok közül,s lecsörtettem a konyhába harapni valamit. Magamba kanalaztam egy kis kiszerelésű mangós joghurtot,és megettem egy mákos burkiflit is.Reggeli után nem kellett sokat várnom,és már láttam is Charles üzenetét a kijelzőmön:

Charles
Most indulunk a hotelból. Kábé 20p és ott!

Anna
Okés,várlak titeket. Állj be
nyugodtan a feljáróra!

Amíg a fiúkat vártam,felöltöztem és csináltam ebédet. Egy spenótos,medvehagymás és prosuttos pizzát dobtam össze,bár mielőtt berakhattam volna sülni,
már kopogtattak,de azért így is rekord idő alatt kész volt.

-Hello szépikeee-

Köszöntött Pierre egy öleléssel,majd már indult is a konyhába,hogy megnézhesse a félig kész ebédünket.

-Igaza van,tényleg csinos vagy ma!-

Károlt át Charles is.

Férfias,de még is erős illat áradt belőle,ami levett a lábamról...
Beraktam a kaját,aztán töltöttem magunknak három pohár gyümölcs levet,amivel leültem a fiúkhoz.

-De nem érted! Olyan szép,és annyira szeretem!Ő meg csak szakított velem. Nem hatotta meg,hogy mennyire szeretem...-

Mutogatta Pierre kétségbe esetten ex barátnője legújabb bejegyzését,amin a lány egy hegytetőn áll mosolyogva,egy Alpha Tauris baseball sapkában.

-Ilyen helyekre én is elvittem! És látod,Alphas sapkában van! Én adtam neki. Lehet,hogy még szeret!-

-Pierre,szerintem szakadj le róla egy kicsit. Naponta nézegeted az oldalát. Ne gondolj rá. Csak engedd el magad,és foglalkozz inkább azokkal,akik veled vannak!-

Mutatott magára,majd rám Charles.

-Te könnyen beszélsz.Charlotteval tök jól jártál . Nem szenvedtél eddig,csak depressziós voltál pár hétig,aztán jó barátok lettetek újra,és azt nyilatkoztad,hogy örökké szeretni fogod,és csodás volt ez a 3 év vele. Meg amúgy is közösen döntöttetek így.-

-Az ég szerelmére Pierre! Muszáj ezzel gyötörnöd? Nekem is rossz volt,de Lotte nagyon korrekt volt. És igen,ezeket nyilatkoztam,mert mai napig az egyik legjobb barátom.Szóval ne siránkozzál,mert nem azért jöttünk.-

Mondta szomorúan a Ferraris, majd sóhajtott egy fájdalmasat

-Jó,bocs. Bunkó voltam-

Tette rá egyik kezét Pierre a fiú vállára.

-Semmi baj.-

Mosolygott egy szív fájdítót a Monacói,majd felállt,és szó nélkül kivette a sípoló sütőből a pizzát.

-Jajj,bocsánat,nem figyeltem..-

Nyeltem egy nagyot a történtek után.

Kicsit később elkezdtem megteríteni a terasz asztalt,amiben a két fiú is segédkezett.
Az étkezés csendben telt. Senki nem akart most megszólalni,mert a végén még csak rosszabb lesz a helyzet.
Charles nem hagyta,hogy elpakoljam a tányérokat,de a mosogatást már nem engedtem neki. Pierre a földön fekve telefonozott,én pedig a másik fiúnak mutogattam meg pár jól sikerült editet magáról,hogy oldjam a feszültséget.

-Várj,őt bekövetem-

Röhögött a fiú,és kikereste a felhasználót,majd a rózsaszín gombra kattintott.

-De kedves vagy! Biztos örülni fog neki!-

Néztem rá csillogó szemekkel.

-Semmiség. Én is szeretem néha tiktokon nézegetni magam... főleg ha kommentekben azt írják,hogy jó a kocka hasam.-