Je t'aime

22.fejezet

𝑪𝒉𝒂𝒓𝒍𝒆𝒔 𝑳𝒆𝒄𝒍𝒆𝒓𝒄

-Igen,Alexandra nagyon kedves,és különleges lány. Jól érzem magam vele-

Csúsztattam a kezemet műmosollyal a mellettem ülő lány combjára,hogy ezzel is bebizonyítsam az előbb állítottakat. Alexa is magyarázott valamit a műsor vezetőnek,amire már nem figyeltem,csak bambán bólogattam,aztán végre elhagyhattuk a termet.

-Na,akkor én megyek a gépemhez drágám.Csütörtökön találkozunk!-

Adott egy gyors szájra puszit,és már vonalban is volt a sofőrjével. Körülbelül három hete vagyunk együtt. Azután a bizonyos éjszaka után,reggel kávéval és reggelivel várt. Nem hagyott ott. S bármennyire is vágytam arra,hogy megszakadjon köztünk a nem létező kapocs,nem így történt. Elhívtam vacsorázni. Össze melegedtünk,és igazából nem rossz a vele töltött idő. Felejtettem kell. Anna is ezt akarja. Hiába vagyok még mindig halálosan szerelmes belé,el kell nyomjam. Párkapcsolatban élek-még akkor is ha a lány nem tudja,hogy nem a legerősebbek az érzelmeim iránta-,Van nemi életem,s kissé lenyugodtak körülöttem a dolgok. Először nem akartuk a média tudtára adni a "kapcsolatunkat",de elég hamar rájöttek az emberek a paparazzik művei okán,így elfogadtuk a meghívást az egyik Monacói tv műsortól,hogy legalább ne az instagramon kelljen tisztázni az ügyet. Izgulok egy csöppet. Vajon Anna tudja,hogy ily módon próbálkozom tovább lépni Megbántom ezzel? Mentségemre szóljon,hogy nem megy így sem. Egy magam még rosszabb lenne.

Ilyen,s ehhez hasonló gondolatokkal parkoltam be a házam elé. Ahogy a nappaliban léptem,egy ember alakját fedeztem fel a kanapémon. Az elsötétített szoba,és az egész testét fedő takaró magába nyelte a személyt. Már a 911-et készültem tárcsázni,mikor a paplan alól Pierre Gasly feje bukkant elő. Megkönnyebbült sóhajjal dobtam le a telefonom az üveg dohányzó asztalra,s a barátomhoz léptem.

-Te meg mit csinálsz itt haver?-

Rángattam le róla a puha kék anyagot.

-Csak alszom-

Felelte nyúzottan.

-De miért nálam? Ott a hotel.-

-Hát az úgy volt,hogy igazából azért jöttem,mert beszélgetni akartam veled,aztán meg olyan sokáig nem értél haza,hogy elaludtam.-

-Kényelmes a kanapéd.-

Ült fel az ülő garnitúrán.

-Francesca?-

-Görbe esténk volt. Nem keltettem fel.-

Válaszolta lazán.

-Nem akarok részleteket Gasly-

Mentem a konyhába egy pohár vízért.

-És akkor én mit mondjak erre?-

Emelt fel a szoba szőnyegéről egy sötét zöld csipkés női alsó neműt.

-Ez mindent elárul a múlt heteitekről.-

Húzogatta idegesítően a szemöldökét.

-Jól van na!-

-Bánatos és piás voltam.-

Vettem el tőle az előbb említett bugyit.

-Mesélj,mi van veled?-

Töltött magának egy korty narancslevet mellettem a pulton. Örültem neki,hogy Pierre itt van,mert szükségem volt a társaságára. Meg kellett szabadulnom a nyomasztó gondoltaimtól.

-Hát..-

Kezdtem bele a történések feltárásába.

-Nem vagyok belé szerelmes. Ezt te is tudod. Csak próbálom elengedni Annát. Bár eddig nem jártam sikerrel. Ugyan úgy minden második gondolatom ő.-

-Tehát ha jól értem,Alexa egy kényszer kapcsolat. Te erőlteted magadra. Plusz,ő rózsaszín ködben él,amíg te kihasználod.-

Mondta ki teljes magabiztossággal Pierre.

-Hát.. Igen.-

Vakargattam a tarkómat idegességemben. Nem tetszik az igazság.

-Charles,ez nagy hülyeség volt.-

Rázta meg a fejét.

-Ezt most úgy mondod,mintha te sosem csinálnál baromságokat.-

Dőltem le nyújtott állapotba a barátom előbbi fekvő helyére.

-Itt most nem erről van szó. Én is idióta vagyok,de ezt most jól elcseszted.-

Iszogatta továbbra is a gyümölcslevét.

-Tudom...-

Túrtam a szőkésbarna tincseim sokaságába.

-Hogy oldjam meg?-

Szegeztem a jelenlévőnek a kérdesemet.

-Egyenlőre ne csinálj semmit. A nagydíjra Alexaval mész,ahogy tervezted. Így legalább mindenki lenyugszik. Anna nem lesz ott,nem fog meglátni titeket. Aztán a verseny után elmész hozzá szépen. Van indokod nem?! A karkötő. Beszéld meg vele. Kérlek. Nélküle nem tudsz létezni.-

Ült rá a lábaimra a kanapén.

-Örülök,hogy visszatért az igazi Pierre.-

Veregettem meg a vállát fekve.

-Hát,kösz.-

Vonta meg a vállait.

-Remélem ez tényleg beválik majd.-

Idegeskedtem tovább,bár már egy fokkal higgadtabban.

-Be fog.-

-Na,de most elverlek Fifaban.-

Vette magához a kontrollert a fiú,és komisz vigyorral kapcsolta be a plazma tv-t.

-Azt majd meglátjuk...-

Azzal feltápászkodtam,s megragadtam a másik gombokkal teli tárgyat.

《Sziasztok! Tudom,rég nem tettem ki új részt,de nem voltam eszköz közelben. Viszont most itt a 22. Fejezet. Köszönöm a 2,51k-t! Szép napot,szép hetet. Hamarosan Hungaroring! Jöttök szállodázni csütörtök/péntek?》