epilógus

751 29 2
                                    

𝑪𝒉𝒂𝒓𝒍𝒆𝒔 𝑳𝒆𝒄𝒍𝒆𝒓𝒄

Október 16. A születésnapom. Kezeink összekulcsolva lógtak közöttünk. A nap lemenő aranya hidat képezett az Adria-tenger halkan hullámzó vizére. A nagylány Rosalia,-aki már 8 éves lesz idén- ugrándozva haladt előttünk,míg Roset,-a legkisebb gyerekünket -a szabad karomban tartottam,ő pedig belefúrta illatos,szőke buksiját a nyakamba. A 6 éves Marc meg anyukája jobb oldalán lépkedett. Kicsi kezét Anna karjára fonta és nem engedte azt. Végre megérkeztünk. A kicsi Rosie lekéretőzött és egyből a keresztapjához szaladt,aki nagy örömmel zárta őt a karjaiba. Szőke göndör haja lobogott ahogy futott.

-Szia hercegnőm!-

Nyomott egy puszit Pierre,a 3 éves kislány arcára,aki csak mosolyogva viszonozta az előbbieket a férfi borostás arcán. Nagyon különleges kapcsolatuk van,imádják egymást,ami engem minden egyes alkalommal boldogsággal tölt el. Rose bele való kislány,nagyon bátor,néha kicsit akaratos és nagyon huncut. Ezzel tudnám őt leginkább jellemezni.Francesca is nagy öleléssel üdvözölte Roset és az asztalunkhoz andalogtunk. A feleségemnek kihúztam egy szimpatikus széket,aztán én is helyet foglaltam mellette. Marc éppen valamit nagyon mesélt Alexnek,a keresztapjának és Arthurnak az autókkal kapcsolatban,amit ők türelmesen végig hallgattak és tanácsokat adtak. Marc Gino Leclerc,pont olyan mint én. Bár külsőleg kiköpött öcsém,-amin meg is lepődtünk-szellemileg rám ütött. Oda van a forma 1-ért és minden olyan dologért ami az autókkal összeköthető. Körülbelül 2 éve gokartozni is elkezdett,ami engem nagy büszkeséggel tölt el. A nyomdokaiba léphet a világbajnok apjának. De jó lenne! Rosaliara terelődött a figyelmem,aki Lucával és Charlotteval nevetgélt. Jó érzéssel tölt el,hogy a Siné lánnyal továbbra is szoros kapcsolatot ápolunk. Rosalian leginkább az anyja vonásai felfedezhetőek,de félelmetesen ugyan úgy ragyognak a szemei mint nekem. Ő kicsit vissza húzódóbb,de nagyon okos teremtés.Lando is a három lányhoz lépett,majd felkapta Rosaliat a nyakába,azzal az indokkal,hogy most ő jön és a kislánnyal kibeszélik a fiúkat,amit a lányom nagy nevetéssel díjazott. Sötét barna hajzuhataga az arcába borult,ő pedig aranyosan igyekezett eltűrni onnan,hogy lásson,miközben Norris göndör fürtjeibe kapaszkodott.Hát igen. Lando nem sokat változott,de nagyon szereti Rosaliat. A pilóta társaimmal ténylegesen egy nagy család lettünk.

A kis nevetgélések és bohóckodások után,mindenki leült a teraszon lévő asztalhoz és jóízűen fogyasztottuk el a vacsorát a káprázatos látványt nyújtó tenger mellet közvetlen. Önfeledten beszélgettünk hétköznapi dolgokról és élveztük azt,hogy a család újra összejött erre a kis eseményre. Nem sokkal a vacsora befejeztével,a kivilágított teraszon,egy lángcsóva jelent meg. Mindenki elmosolyodott és rögtön az énekbe kezdtek bele.

-Happy birthday to you,happy birthday to you! Happy birthday dear Charles! Happy birthday to you!-

Jó kedvűen tapsoltak és a gyerekek daloltak a leghangosabban édes hangjukkal. A pincérnő elém tette az Eszterházy tortát,amelyen a 33-as szám szerepelt. Vigyorogva fújtam el a gyertyákat,aztán a tapsvihar közepette Anna ajkaira hajoltam. Lágyan végig simította az arcom vonálát ,én pedig bele dőltem a tenyerébe. Ragyogó íriszekkel nézett rám és felém nyújtotta az első levágott szeletet a süteményből. Hihetetlen,hogy 8 év után is ugyan olyan tiszták az érzéseink egymás iránt. Jól döntöttem. Ezzel mindennap szembesülök. Azon a szerencsétlennek vélt szerencsés napon,mikor a házuk előtt forgolódtam,elindult a szerelmem lavinája. És nem bántam meg semmit. Mindennek így kellett történnie.

Je t'aimeWhere stories live. Discover now