Szeress engem!( Befejezett)

Untitled Part 1

  Zoé Harrison és testvére James, egy kis városban élnek a szüleikkel. Zoé huszonnégy éves, amíg a testvére húsz. Kalifornia egy olyan területén, ahol az utca csendes és barátaik is a közelben élnek. Az utcában mindenki ismeri egymást. Esténként hatalmas baráti grillpartikat tartanak. A várost sosem hagyták el, hisz nagyon sok látnivaló van ott is. A szüleik nagyon féltik két gyermeküket, ezért nem engedték őket nagyon messze, nem is utaztak sokat. James azonban nagyon el akart menni és minden áron világot akart látni, mivel ő a legkisebb és imádnivaló, hamar rábeszélte a szüleit, hogy hadd menjen nyaralni New York városába, csak pár hétre.

A szülők nem akarták engedni, de tudták, ha megtiltják is ez az álma. Azonban csak úgy engedték el, ha a nővére is vele utazik vigyázni rá. Zoé nem akart menni nem szereti a tömeget sem az idegeneket, mivel azonban egyedül nem mehet a tesvére, ezért duzzogva, de elkíséri. Kiköti azonban, hogy csak pár nap, hisz nemsokára kezdi az új munkahelyén, még pedig egy bevásárlóközpont eladója lesz, amit az apukája szerzett neki.

James annyira el akar utazni, hogy már aznap elkezd csomagolni és megveszi a buszjegyeket is. Zoé még akkor is duzzog, nem akar elmenni. James nagy boldogsága azonban meghozza a kedvét. Lassan elérkezik a nap, amit James már alig bírt kivárni. Minden készen áll az utazásra, le van foglalva egy szállodai szoba is és megvannak a jegyek. A buszpályaudvaron könnyes búcsút vesznek a szüleiktől, ami igaz Zoé sír a legjobban mert nem is akar elmenni. James karolva a nővérét már viszi is a buszra, hisz nagyon hosszú az út, magyarázza nagy vigyorral az arcán.

A hatalmas városba kora reggel érkeznek. Nagyon sok ember jön-megy az utcákon és igencsak ijesztő egy kisvárosi lánynak. Óvatos léptekkel szál le a buszról, amíg James szinte ugrál, hisz végre azt csinál, amit akar, mert szabad. Zoé kiveszi a bőröndjeiket, amíg James élvezi, hogy egyre több taxis akarja, hogy vele utazzanak, meg is jegyzi a testvérének, hogy ez a legjobb élet. Kiválaszt egy neki tetsző sofőrt és már be is ült a kocsiba, amíg a testvére húzza-vonja a nagy bőröndöket, végül a sofőr segített neki betenni a csomagtartóba, amikor Zoé beült rácsap James vállára, hogy igazán segíthetett volna! Átadja a címet, ahová vinni kell őket, ami a város szívében lévő kis szálloda vagy inkább kis panzió volt. Egy órányi utazást követően szálltak ki, éhesen és szomjasan, de James így is nagyon boldog volt. Kiszállva vett egy nagy levegőt, majd a kis panziót végig méri, aztán a mellettük lévő hatalmas szállodát is, ami gyönyörűen pompázott, sokkal szebb volt mint az övék. Halkan megjegyezte, inkább azt kellett volna lefoglalniuk. A sofőr nevetve mondja, hogy az a szálloda a luxus kategória és nem nagyon szokták egyszerű kis turisták lefoglalni - mondja idézőjelben. Ott egy szoba napi ára felér egy hónapival abban, ahol ők szállnak meg mutat a kis panzió irányába.

Zoé is felnéz és megrázva magát indul el, a kis panzió udvara felé, szerinte az barátságosabb. James azért még marad és nézelődik. Zoé belépve kedvesen köszön, a recepciós, aki miután végig mérte az egyszerű ruhában lévő lányt elhúzva a száját, kérte a nevét. A két ágyas szoba már teljesen ki volt fizetve, ezért akkor már kedvesebb volt. Odaadta a kulcsokat és tovább nézte a telefonját, akkor tette csak le, amikor belépett James. Nagyon jóképű férfi lévén, a lány azonnal beszélgetni kezdett vele, kérdezgetve kik egymásnak azzal a kislánnyal? Amikor megtudta, hogy testvérek, nagy boldogan kísérte fel ő maga a vendégeit és szépen elmesélt mindent, amit tudniuk kell.

Zoé nevetve sóhajt, amint beléptek a szobájukba rázárta az ajtót a csacsogó lányra. James ledobta a bőröndjét és már el is köszönt a nővérétől, mire Zoé bármit kérdezett volna már el is ment. Ő pedig ott maradt egyedül. Az ablakból semmit sem látott, hisz a mellettük lévő hatalmas luxus szálloda elvette a látványt, duzzogva ül le a kanapéra és kapcsolja be a tévét, mikor talál egy csatornát zenékkel elkezd kicsomagolni és mindent felfedezni a szobában. Mivel éhes, nem tudja, merre mehetne, vagy hol tud enni valamit, fogja a telefonját, felhívja a szüleit, miután velük beszélt a kezét a morgó hasára téve dől hátra a fotelben. A telefont forgatva beírja a keresőbe a címet és a közelében lévő helyeket, ahol enni tudna, gondolja nem vár tovább a testvérére inkább, ha találkozik vele elmennek együtt enni. Amint kilépett a kis panzióból megint felnézett a hatalmas épületre, arra gondol mi a csudát keres ő egy olyan helyen, megbeszéli magával, hogy nem néz fel több épületre, csak az utcákat fogja nézni, mert még elszédül a végén, ha ott ájulna el nem is tudná senki, hangosan magában motyogva indul el az egyik irányba végig a járdát nézve. Sokáig ment és felnézve morog, még mindig nem talált sehol sem olyan helyet, ahol enni tudna, csak kávézók és utcai árusokba botlott lépten-nyomon. Visszafordulva morog a táskáját szorítva, mert fél ellopják, hisz nagyon zsúfolt a járda, rengeteg ember, akiket nem is ismer, jegyzi meg magának.