Amikor az egész világ a lábad előtt hever,mindenki rettegi a neved és félnek tőled. Te vagy az alvilág egyetlen ura, akinek a szava szent és nincs, aki nemet merne mondani neked. A lányok pedig egyszerűen csak a karjaidba omlanak. Azonban soha egyet...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Clark mérgesen csapja le a poharát, ami darabokra törik és lép az ajtóhoz, a fegyverét elvéve, hogy bárki az megöli! Fáj a szíve, nem tudja fékezni a haragját, amiért hagyta ismét magát annak a lánynak. Az a kis szemtelen pedig elment, köszönés nélkül, nem is tudja milyen valóban hálásnak lenni! Nem is kellett volna egy percet sem rááldoznia a drága idejéből, az első nap meg kellett volna ölnie! Amikor kinyitja látja Dana az, mérgesen csapja rá az ajtót, hogy senkit sem akar látni! Nagy szerencséje van, hogy nem egy golyóval távozik! Dana nagyon megijed, nem tudta mit kellene tennie, kopogni akart ismét, amikor a kezeit nézve lassan leengedte, a végén elveszti azt mondja hangosan.
A liftnél állva várt még mindig remegve, mikor kinyílt a lift ajtó, előtte volt Zoé, egy nagy kávé és szendvics volt a kezében, a főnök zakójában nem is látszott ki a keze, meglepve látja ott Zoé, gondolja jó lehetőség lesz az ördög ellen, amint kilépett, Dana hirtelen megfogta a csuklóját, még a kávé is kiborult, a kezébe nyomott egy borítékot, hogy az elnöknek küldik és sietve nyomkodta a lift gombját. Zoé elkezd köhögni, mire bármit szólhatott volna már be is csukódott a lift ajtaja. Meglepetten lép az ajtóhoz, mi van itt kérdezi hangosan, ekkor rájön nem is tud bemenni, hisz nincs kulcsa. A folyosó közepén topogva harap a szendvicsébe és lép vissza a nagy faliórához, miközben falatozik hangosan morog rá:
–Te falióra, hidd el nekem velem fogsz jönni, már csak azért sem hagylak itt ennek az ördögnek! Azt hiszi nem merlek ellopni, milyen nagyot téved! Készítsd fel magad te óra, jössz velem!– ekkor néz körül valaki a végén bolondnak fogja nézni, sietve nyelte le az utolsó falatokat és lépett az ajtóhoz, gyorsan kopogott. Clark a fegyverét kibiztosítva lép az ajtóhoz és nyitja ki, azt hitte Dana az, mérgesen lép vele ki a folyosóra:
–Megmondtam ne zavarjon senki vagy megbánja! Mi nem volt érthető? –Ekkor áll meg szinte lendületből, mert Zoé áll előtte, aki tátott szájjal figyeli:
–Te ördög, mi ütött beléd reggel óta? –morogva kerüli ki és megy be, lehuppanva ül a kanapéra, a száját rágja miközben próbálja kinyitni a borítékot. Clark nem is pislogva figyeli, nem is tudja álmodik-e, vissza lépve áll meg előtte a fegyverrel a kezében, Zoé felnéz rá:
–Mi a csudát akarsz kora reggel azzal a puskával? –mutat a fegyverre, ami csak egy pisztoly volt. Clark is lenéz a kezére, majd Zoéra:
–Te itt vagy? Itt vagy velem, nem hagytál el?! –Zoé végignéz magán:
–Hát nemhiába vagy maffiózó jó szemed van! Remélem is, hogy én vagyok, mert, ha nem bajban lennék! Mi ütött beléd?– kérdezi Zoé, ekkor sikerül kinyitnia a borítékot, mutatja milyen ügyes biccentve kicsit a fejével, látja milyen díszes meghívó, forgatja mutatva Clarknak, aki ekkor a karját fogva állítja fel és öleli meg.
–Azt hittem elhagytál engem, tudod mennyire megijedtem? Mondd csak szépség hol voltál?– kérdezi a hangjában aggodalommal. Zoé felnéz rá, letolja a kezeit és csak a kezébe adja a meghívót:
