Amikor az egész világ a lábad előtt hever,mindenki rettegi a neved és félnek tőled. Te vagy az alvilág egyetlen ura, akinek a szava szent és nincs, aki nemet merne mondani neked. A lányok pedig egyszerűen csak a karjaidba omlanak. Azonban soha egyet...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Zoé sehová sem ment a kórteremből, csak magára morogott hangosan mutogatva a kezével, amiért visszacsókolt. Egy kis idő múlva a testvérét életben tartó gépek elkezdtek sípolni, amitől nagyon megijedt, azonnal rengeteg orvos termett a kórteremben. Szinte a sarokba szorítva a zokogó lányt, aki még levegőt sem mert venni, annyira aggódott. Az orvosok sikeresen visszahozták, de valamit nagyon tárgyaltak, hozzá azonban nem szóltak, csak elmentek. Zoé a testvére kezét szorítva hajtotta a fejét az ágya szélére:
– Ez az egész hely az ördögé, ha jól értettem, de hatalom ide vagy oda nem változtat azon, hogy csak egy kis senki vagyok! Átnéznek rajtam, hiába lettem valamiképp ennek a maffiózónak a felesége! –majd gyorsan felkapja a fejét és elkezdi magát pofozgatni, teljesen megőrült? Miért mondott ilyet kérdezi saját magát meglepetten.
Az orvosok visszavonultak az igazgató szobájába és nagyon sokat beszélgettek, az orvosi leleteket nézegetve.
Clark Boss a szállodájában sétált, tökéletesen elegánsan, aki látta le sem tudta róla venni a tekintetét, minden lányt vonzott a hideg külső, a veszélyes komolyság. Egy női üzlet előtt ment el, ami a szálloda legvégén volt, emiatt nagyon kevés volt a bevétele. Clarknak nem tetszett a stílusa és amiért nem hoz bevételt az ajtajánál állva nézte az üzletet, majd az ujjával csettintett, hogy azonnal zárják be, a helyére egy nagy tágas kávézót akar a legnagyobb luxussal, mégpedig tegnapra! Az emberei bólintanak, mikor azonban elindul a kirakatban megpillant egy egyszerű sportcipőt, hirtelen megáll, Lucke majdnem neki megy a hátának, a homlokát törölgetve legyezi magát, mert, aki utoljára véletlenül a főnökhöz ért hamuvá vált, a holteste sem került elő soha! Clark a két kezét a zsebében tartva nézi, ugyanolyan egyszerű volt, mint azé a kis pimaszé gondolja, majd visszafordul és bemegy az üzletbe, amire sosem volt még példa azelőtt. Az üzletvezető és eladók tátott szájjal figyelték, mozdulni sem mertek. Clark a kirakathoz lép és csak nézi a cipőt, miért foglalkozik vele, gondolja, hisz nem is érdemli a kis szemtelen lány, elindul kifelé, majd ismét megáll, mérgesen szorítja ökölbe a kezét. Az egész terem visszafojtott lélegzettel nézte, majd int az eladónak és kéri csomagolja be neki azt a cipőt, ha tetszeni fog egy szemtelen és makacs lánynak az üzlet marad, ha nem akkor mindent porrá éget!– mondja sejtelmes, rideg komolysággal. Az üzlet vezető a nyakkendőjét meglazítva integet két kézzel, hogy gyorsan csomagolják be a kért méretet, amit Lucke már mond is, nagy nevetve lép Clark mellé:
– Mr. Boss, valamit érzek, mi ez vajon, csaknem olvad a jéghegy? –mondja kuncogva, de Clark gyilkos tekintete megfagyassza még a levegőt is. Lucke sietve ment az üzletvezetőhöz magát megrázva mert túl hideg lett ott, azt mondja, hogy ez a szerencse napja, jegyezze fel jól, mert Boss sosem volt még kedves, tudja jól, nála még senki sem kapott új esélyt, jól használja ki és köszönje meg a főnök feleségének és az ő egyszerű stílusának - nevet közben. Clark int az egyik testőrének és már indul is a kis csoport, ki a hatalmas szállodából. Clark a kocsinál áll meg csak, nézve a kis táskát, amiben a cipő volt.
