Amikor az egész világ a lábad előtt hever,mindenki rettegi a neved és félnek tőled. Te vagy az alvilág egyetlen ura, akinek a szava szent és nincs, aki nemet merne mondani neked. A lányok pedig egyszerűen csak a karjaidba omlanak. Azonban soha egyet...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Zoé egész éjszaka a testvére mellett maradt. Szerencsére sehol sem látta a bunkó maffiózó kinézetű pasast, gondolta feladta. Attól, hogy nem nagyvárosi lány, még megtudja magát védeni motyogja.
Az orvosok hangjára riad fel, akik azt számolgatják mennyibe fog kerülni a műtét. Zoé nem tudja mennyi pénze van, nem tudja kitől kérhetne. Senkit sem ismer és senki sem tud a balesetről. Lassan sétál le a kórház pihenőjébe és ül le egy székre, a két kezét az asztalra téve hajtotta rá a fejét. Kis idő múlva kopognak az asztalon , amint felnéz álmos szemekkel látja Clark az, már nem volt ereje vitatkozni, kérte nyugodt hangon hagyja békén. Clark leült, mire vittek reggelit és két kávét. Zoé nyel egy nagyot látva a sok finomságot, a hasa jelzi mennyire éhes, de tudja, nem ingyen van a kedvesség, mérgesen pattan fel. Clark hirtelen megfogja a csuklóját, kéri üljön le, amint megeszi a reggelit azonnal elmegy, dee, ha nem eszik ott marad egész nap. Zoé nem érti mit akar tőle
– Mondd csak, az olyan maffiózóknak nincs fontosabb dolguk egy szegény lány zaklatásánál? Mondjuk a pisztolyoddal lövöldözni? –Clark ekkor elneveti magát, majd magához húzza a kezét, Zoé leül mellé, Clark köze hajol hozzá
– Édesem vigyázz, nem félsz, hogy ez a maffiózó téged fog lelőni? – Zoé nyel egyet ekkor néz a mellkasa felé, mert tudja ott a fegyver. Clark nevetve koppint az orrára, hogy ha a testét akarja csak szólnia kell, nem kell titokban leskelődnie, Zoé komolyan néz rá.
– Álmaidban te maffiózó!- mondja duzzogva. Viszont már nagyon éhes, a száját nyalva figyeli az ételt, Clark mutatja egyen csak, nem kell félnie. Zoé veszi a villát és az első falat előtt megkérdezi mit akar cserébe? Clark végig néz rajta, Zoé a villát maga elé tartja, hogy ne is álmodjon róla, őt nem eheti meg! Clark nevetve dől hátra:
– Tegyünk egy próbát! Lássuk csak megeszelek-e, vagy mást teszek? –Zoé elhúzza a száját. A reggeli nagyon finom volt, a kávét is lassan itta hisz forró volt, Clark egész végig csak őt nézte, olyan jóízen és édesen evett akár egy kislány, le sem tudta venni róla a tekintetét. Mikor befejezte jutott eszébe ki ül vele szemben, gyorsan felpattanva szaladt el, Clark utána kiabált, hogy vízhangzott a hely:
– Hol a köszönöm kis feleségem?– Zoé megáll visszafordul, zavartan néz körül és szalad el. Clark még ott marad beszélgetni, az embereivel, az agya azonban csak a kis szépségen járt, teljesen megzavarja a kis mozdulataival.
Zoé sietve ment vissza az emeletre, végre nem volt éhes sem, amint felért, ijedten látja üres a szoba, kérdezte sorra a doktorokat hol a testvére? Az, aki ott feküdt! Mivel senki sem tudta csak leült szépen, gondolta elvitték vizsgálatra, nagyon sokáig ült és várt, senki sem érkezett azonban, a szíve egyre erősebben vert, nem tudta hol keresse vagy mi történt vele. Mikor meglátta Clarkot, elé lépve kérdezte hol a testvére, ha csinált vele valamit megöli. Clark megfogja a kezét és megcsókolja.
