Amikor az egész világ a lábad előtt hever,mindenki rettegi a neved és félnek tőled. Te vagy az alvilág egyetlen ura, akinek a szava szent és nincs, aki nemet merne mondani neked. A lányok pedig egyszerűen csak a karjaidba omlanak. Azonban soha egyet...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
– Itt, akinek hatalma van a másik felett az nem én vagyok édesem, hanem te, persze ha meglátnád, melyikünk kit tart fogva a valóságban! De te nem akarsz engem! A fenébe, miért hagytam elmenni, pedig nem akartam vitázni vele! – Morog a tükörben, miközben elindul lassan az út szélén.
Tudja nincs pénze a kis pimasznak és nem juthat messze előle, meg is találja az út szélén, amint egy taxit int le. Csak megáll mellette, lehúzza az ablakot és kiszól neki, hogy szálljon be, tudja nincs pénze, ne bosszantsa tovább, mert bajban lesz! Zoé kinyújtja rá a nyelvét, majd beszáll a taxiba, lehúzza a kocsi ablakát, kihajolva rajta mutatja, hogy nála van a pénztárcája. Clark ekkor nyúl a zsebébe és nevetve fenyegeti meg, erre nem is gondolt. Még mindig nevetve hajt a taxi elé, aki nem indítja be a kocsit hiába kéri Zoé, magyarázva, hogy egy őrült követi, aki elakarja adni a szerveit, de ekkor sem mozdulnak. Clark kiszáll a zakóját nagy nyugodtan begombolva és sétál a taxi mellé, neki dőlve hajol le, hogy lássa a kis szépségét, kopogva az ablakon megkérdezi:
– Kiszállsz szépségem, vagy segítsek? –Zoé a sofőrre nézve sóhajt, persze tudhatta volna. Kinyitotta a kocsi ajtaját nagy lendülettel, oda akart csapni vele Clarknak, mikor Clark azt mondta még mindig nyugodtan állva: –Rendben szépség, vállalod a következményeket? –néz be ismét a kocsi ablakán. Zoé még a levegőben megállította az ajtaját, ki tudja mit tenne vele ez az ördög morogja hangosan, kiszállva áll meg előtte karbafont kézzel. Clark még mindig a kocsinak dőlve áll és figyeli, Zoé mutatja menjen csak, mire vár talán tapsra? Clark ekkor áll fel és csókolja meg ott az út szélén a sok járókelő előtt.
–Nem tapsra vártam édesem, hanem a jutalmamra! A taxi díj igencsak drága manapság! –kacsint rá közben aztán ott hagyja. Zoé a kezét a száján tartva szalad utána, épp rá akar csapni, amikor eszébe jut a csók, a végén ismét megcsókolja, nem ér hozzá, hanem megáll topogva hisztizni. Clark a kocsijánál állva csettint, hogy siessen, mert a sofőre nem vár, minden percért késedelmi díjat számol fel, és higgye el minden tartozást behajt, kacsint rá ismét. Zoé ekkor végignéz rajta, bevillan neki, amint együtt van vele, az izmos teste, elpirulva szalad oda és szónélkül száll be. Clark int a taxisnak, hogy menjen és ő is beszáll:
–Édesem, most majdnem megint bajt hoztál valaki fejére. Ne feledd, ha miattad megsérül bárki az csak a te hibád lesz!– Zoé hangosan morog rá, hogy ő kérte szálljon ki, igazán eldönthetné mit akar? Clark ekkor félre húzódik és kicsatolja a biztonsági övét, megfogja Zoé nyakát magához húzva nézi az ajkait:
–Tudod jól mit akarok, tudod jól mit, miért teszek, ne játssz velem! Nem állok épp türelmes ember hírében! Ami vagy, aki az enyém, azt nem engedem el, sosem! –Zoé duzzogva rántja ki a fejét, hogy tévedésben van, már csak egy kis idő és soha többé nem kell látniuk egymást! Clark sóhajt, nem szól semmit, hisz nem érti, amit mondott neki. Sem Zoé, sem pedig Clark nem szól semmit egész végig néha egy-egy kósza pillantáson kívül.
