Taekook

Epilógus

7 évvel később (Jungkook szemszög)

   Szóval pontosan hét évvel ezelőtt jöttem össze a legcsodálatosabb emberrel a világon, három évvel később  összekötöttük az életünket, és örökbefogadtunk egy kislányt, akit Hayunnak hívnak.

   Rá egy héttel, hogy megkértem Tae kezét, idejött Jennie... Nem volt a legszebb időszak. Olyanokkal fenyegetett, hogyha nem jövök vele össze, megöli Taet. Komolyan, ez az ember egy beteg állat. Egyszer pedig majdnem megtette. Ezen gondolkozva ejtettem egy pár könnycseppet, mire Hayun odajött hozzám.
-Mi a baj, apa? Miért sírsz?
-Jajj, drága Hayun. Tudod, apudnak és nekem bonyolult történetünk van nagyon. Ott kezdődött, hogy a suliban nem nagyon kedvelt engem, és én se őt. Aztán az ő legjobb barátja és az én legjobb barátom elköltöztek. -direkt akarom úgy mondani neki, hogy értse, na meg persze egy gyereknek hogy magyarázd el, hogy meghalt valaki, de mégsem? -akkor lelki támaszok voltunk egymásnak. Egy napon elment sétálni, de egy jó ideig nem jött vissza. én hülye meg félreértettem az egészet, azt hittem mással találkozik. Ezért... Hayun, most nagyon haragudni fogsz rám... Én elkezdtem vele kiabálni, de idővel nem csak azt tettem... Kiderült, hogy van egy csúnya bácsi, aki nem a legjobb dolgokat csinálta apáddal, ezért elköltöztünk Amerikába. Amikor ott voltunk, én ütöttem őt... És volt egy barátnőm, akit csak kihasználtam. Fogalmam sem volt, mit érezhetett szegény apád. Ugyanis nem csak én tiportam bele a lelkébe, hanem az anyja is, és az osztálytársai is. Többször volt kórházban, mert eltörtek csontjai. Ő szenvedett... Leginkább miattam... Szörnyű dolgot tettem, érted?-kérteztem tőle.
-Azt hiszem. De mit értettél félre?
-Hát. Azon a napon, amikor elment sétálni, kaptam egy üzenetet, ami egy kép volt. A képen egy apádhoz nagyon hasonló ember volt nem a legjobb pózban. Arra kiakadtam nagyon. Elhordtam mindennek. Később nem csak kiabaltam vele, hanem vertem is. Nem szeretek erről beszélni...
-Akkor folytasd ott, ahol abbahagytad! -nézett rám boci szemekkel.
-Jolvan. Egy napon írt nekem is egy levelet, és Sehunnak is. Hogy elmegy, mert nem bírja sokáig nálam. Leírt mindent. Akkor óriási bűntudatom lett. Utána akartam menni. Hazarepült Koreába. Sehun nem engedte, de pár hét után meglátogattuk mindketten. Azon az estén el akartam neki mondani, hogy szeretem. De összeesett. Kis emlékezet kiesése volt, de Soyeon megfenyegetett, ha nem mondom el neki, akkor kitöri a nyakam, amire kicsit befostam, mivel ő egy maffia tagja, és az ilyen dolgokat komolyan mondja, ha dühös. Amikor kiengedték a kórházból, akkor idejött a házunkba, ahol most élünk. Félrehívtam, és elmondtam neki mindent. Akkor jöttünk össze. Idő közben a két legjobb barát is előkerült. Pontosan 2023 december 5.-én megkértem a kezét. Utánna megint képbe jött Jennie...
-Megölhetem? -kérdezte vigyorogva. Na, ő az én lányom! Büszke vagyok rá! Én tanítottam!
-Ohh, persze. Megfenyegetett azzal, hogyha nem jövök vele újra össze, akkor megöli apádat. Egyszer majdnem megtette, de időben odaértem. Ha pár másodperccel később érek oda, halott lenne-könnyeztem be megint. -de sikerült kiszabadítanom. Soyeon lelőtte Jenniet. Úgyhogy sajnos vagy nem sajnos te nem tudod megölni már. Szóval megmentettem apádat, és örökbe fogadtunk téged.
-Apaa... Ez szomorú történet- görbült lefele a szája. -de láthatom a leveleket?-kérdezte meg.
-Milyen leveleket akarsz látni, Hayun?-érkezett meg életem egyik értelme.
-Amiket írtál neki és Sehunnak!
-Te elmondtad neki?-nézett rám olyan 'mostmegöllekhaigen' szemekkel.
-Muszáj volt! Amúgy is, ő kérte!
-Jólvanna. Megvannak még azok egyáltalán?-enyhült meg.
-Persze! Hayun! Ha kíváncsi vagy rá, menj fel a szobába, és nézz be a szekrényed alsó fiókjába. Ott látni fogsz egy nagyon régi dobozt. Abba vannak.
-Megyek! -rohant fel a lépcsőn, ami megmosolyogtatott.
-Na, de ugye nem mondtad el neki az egészet?-kérdezte aztán Tae.
-Baba, ne haragudj, de csak Soyeonék 'halálát' hagytam ki belőle.
-Hejj. Semmi baj. -ölelt meg, amit azonnal viszonoztam is. -szeretlek, Jungkookie.
-Én is téged, Tae. Mindennél jobban. El se tudod képzelni, mennyire.

Vége