Taekook

Eredeti verzió 5

-Most. Magyarázatot. -mondta Jimin. Jajj...

-Hát... Az úgy volt, hogy szegény ide kérette magát. De basszus honnan tudtam volna hogy árva?! Akkora egy izé vagyok és én így bunkóztam vele!

-Taehyung. Én mondom neked, te neked ő tetszik. -vigyorgott rám.

-Nem!

-De figyelj már ide te. Ha ez álmodban megcsókolt... Akkor neki is te! És az tök jó! -töprengett némi gondolkodás után -végre lenne valaki aki helyre rakná őt.

-Ne beszélj magadhoz.

-Nem is magamhoz beszéltem! Meg amúgy is cukik lennétek...

-Nem Jimin! Nem.

-Jó jó nem szóltam -tette fel védekezően a kezét aztán letette és elkezdett gondolkodni -Taekook.

-Mi?

-Tae Kook. Taekook. Én leszek a Taekook ship megalapítója. Tehát Tae mint Taehyung és Kook mint Jungkook.

-Na nem! Felejtsd el. Szóval az úgy volt hogy feltettem neki egy feltételt hogy nem érhet hozzám és akkor maradhat. Ő meg kitalálta hogy ez csak házon belül legyen érvényes.

-Aha... De te figyelj. Jeon Jungkook megcsókolt téged. Nem lehet hogy szeret? Nem csak tetszel neki!

-De tudtam.

-Akkor miért nem-

-Nem fogok vele semmit csinálni Jimin. Attól még hogy megsajnáltam nem leszek azonnal belé szerelmes! Bár van esélye. Tudod jól hogy nem bízok meg úgy nagyon senkiben. -hajtottam le a fejem

-Tudom. Tudom jól. Na de figyelj ezt csak egy módon derítheted ki. Közeledj hozzá.

-Hogyan?

-Nem tudom. De csak szólok a shippetek már egy napja él az osztály csopiban ahol nem vagytok benne.

-JIMIN!!

-De tök cukik vagytok!

-De miért kínoz az élet? Én nem akarom! -sírtam el magam -nem akarok úgy valakivel lenni, aki iránt még nem érzek semmit! Főleg nem akarok senkit hitegetni!

-De ha kedves veled.. Milyennek látod? Mármint őt?

-Hát... Aranyosnak. Egy normális embernek. Naaaaaa de mesélj mi volt Yoongival? Láttam a képet! -csak óvatosan tereljük a témát...

-Hát... Azt mondta el akar hívni randira -váltott a feje színe egyből paradicsommá

-Na most bosszúból én is shippellek titeket. Yoonmin!!!

-Na ezt fejezd be! -dobott meg egy párnával. Én meg vissza dobtam.

Sikerült felvidítania. Elfelejtettem az összes rossz gondolatomat. De vissza jöttek. Aztán megint eltűntek. Egy óra múlva meg belépett a házba Jungkook.

-Jimin. -szólt oda neki szomorúan. Jézus ez sír! Soha nem láttam még ilyennek.

-atya ég mi történt?

-Inkább meg mutatom de nem szép látvány...

-Mi történt? -kérdeztem alig hallhatóan

-Majd... Majd.

Elindultunk, én bezártam a lakást, és csak reménykedni mertem, hogy nem valami olyan amit ő csinált.

Miért vagyunk itt Yoongi házánál?

-Jungkook miért van az ablak betörve?

-Nem tudom Jimin. De... Nem az ablak itt a legnagyobb gond. -sírta el magát. HOGY ÉS MIÉRT SÍR?!

-Taehyung bejössz velem? -kérdezte félve Jimin

-Persze. -kezdtünk el menni a betört ablak felé, és amit ott láttunk az tényleg nem volt szél, ugyanis Yoongi halál sápadtan feküdt a padlón egy vértócsában, és ahogy láttam a családja is -Uramisten! -sikítottam fel a döbbenettől.

-Volt egy tartozásuk. -suttogta maga elé Jimin, és arca már könnyektől úszott, úgy ahogy az enyém is -a Lee maffia volt. Tudom. Miért nem tudtál magadra vigyázni Yoongi? -guggolt le mellé, és nézett végig egész testén -miért nem tudtuk azt megélni amit annyira akartál? -kérdezte, aztán mintha minden lassított felvételben történt volna...

Jimin elővett Yoongi apja zsebéből egy pisztolyt és fejbe lőtte magát.

-NEM JIMIN! Ne tedd ezt velem! -ordítottam szinte zokogva és rohantam oda legjobb barátom holttestéhez -miért? Hogy éljem ezt én túl? Hogy voltál képes itt hagyni minket?

-Taehyung. -ölelt meg hátulról Jungkook ami miatt mégjobban elkezdtem sírni -nekem is fáj. -ő is sírt. Sőt zokogott. És így történt az, hogy egymást ölelve sírtuk ki magunkat amíg meg nem érkeztek a rendőrök.

-Jó napot. Khm, maguk hozzátartozóik a földön fekvőknek?

-Igen... Ő a legjobb barátom.

-Értem. Nos... Mit láttak?

-Én csak ide jöttem a megbeszélt időpontra, tegnap előtt beszéltem meg Yoongival hogy átjövök hozzá X-Boxozni. Aztán... Csak ennyit láttam.

-Utána meg elhívott minket is ide, és aki itt fekszik mellettem -mutattam Jiminre -azt mondta, hogy volt egy tartozásuk a Lee maffiától. Aztán lelőtte magát.

-Értem. Nos, köszönöm az információt. Természetesen utána járunk az ügynek. Most kérem menjenek el. -mondta gondolom a rendőr tiszt, miután lejegyzetelt mindent, amit mondtunk.

-Rendben. Viszlát. -álltunk fel nagy nehezen, de utánunk szólt.

-Hé, maga! -fogta meg a vállát Jungkooknak -miért véres az egész teste?

-Hhh... -hajtotta le a fejét -én árva vagyok. Ahol élek az egy nagyon kegyetlen árvaház. Akár egy napot nem alszok ott, midig ez van. És mindenkivel ezt csinálják.

-Meg tudná mondani melyik árvaház ez?

-Egy van Seoulban. De persze. -miután lediktálta a címet, a rendőr megszólalt.

-És.. Most ha jól értettem magánál marad egy pár hétre. Ugye...

-Taehyung.

-Ugye Taehyung magának még van apja. És... Szeretném hogy fogadják örökbe.Vagy ne menjen oda vissza. A többit majd elintézzük. Most tényleg menjenek. -mondta majd kicsit sem feltűnően végig nézett egész alakomon és utána körbe nyalta a száját -hol laksz? -na mi van már tegezünk?

-Azt hiszem ez nem tartozik magára. Gyere Taehyung megyünk. -húzott el onnan sietősen.

-Köszönöm. -hajtottam le a fejem szégyenlősen.

-Ez semmiség. Te egyébként tudtad hogy a nyelved a legerősebb ízlelő szerved?

-És?

-Nincs kedved harcolni az enyémmel?

-Majd otthon. -aztán akkor jöttem rá mit is mondtam amikor perverz fejjel nézett rám -mármint nem úgy-

-Már beleegyeztél.