Smile. (Zarry mpreg)

~21~

-Azt a kurva!-kiáltottam fel hangosan, amikor Niall az arcomnak nyomott egy mirelit zöldborsót a fagyasztó aljából.
-Ne haragudj-nézett rám megszeppent nagy, kék szemeivel. Nem mozdult mellőlem, óvatosan megragadta a vállam, és lábaim közé állva kissé lehúzott magához, hogy alaposabban megvizsgálhassa az arcom.
-Niall..mondtam már, hogy semmi bajom!-morogtam felé. Niall ciccegve rázta meg a fejét, és lépett el tőlem. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, miközben igyekeztem kényelmesen elhelyezkedni a bárpulton. -Most meg mi van?-kérdeztem fáradtan a legjobb barátom, aki dühösen meredt rám. Sóhajtva rázta meg a szemét, majd helyet foglalva közvetlenül mellettem a pulton, gyengéden meglökte a combom.
-Aggódom érted, és közben annyira mérges is vagyok rád-csóválta a fejét, szájfény színezte ajkait lebiggyesztve. -Miért kellett kiprovokálnod azt a majmot?
-Nem provokáltam ki-morogtam, fintorogva arrébb dobva a borsót, ami többé már nem volt fagyos. Elkezdett kiengedni, így szinte a fél arcom vizes lett, és újra érezni kezdtem, hogy mennyire sajog a szám. Tűnődve biccentettem oldalra a fejem, miközben anyám porcelánjaival szemeztem a szekrény tetején. Sosem használtuk őket,  pedig a nagyitól kapta, és a nagyi tárgyai a házunkban igazi értékeknek számítottak pláne azután, hogy meghalt. Apám anyja, vagyis a másik nagyi nem ajándékozott anyámnak semmit, mert utálták egymást. Ha meg igen, akkor az anyu jól elrejtette, vagy kidobta. -ugrott arra amit mondtam.
-És, gondolom nem volt túl kedves, amit mondtál.
-Mit számít?-dühösen fordultam Niall irányába, aki hatalmas szemekkel nézett vissza rám. Felpattantam, és dühösen a bárszék mögé álltam. -Te nem láttad ezt a seggfejet! Részeg volt. Részegen akart a fiához menni! És, ahogy Harry-vel beszélt..gusztustalan-fintorodtam el-ahogy hallottam nem ez volt az első alkalom, hogy így megalázta őt mindenki előtt, miközben a három éves gyerek tehetetlenül hallgatta bentről a nagyanyjával! Csak Rooney miatt fogtam vissza magam. Különben az a paraszt már rég egy mentő én feküdne!
Niall zavart tekintete egyik pillanatról a másikra tűnt el. Arckifejezése ellágyult, ajkait szomorú mosolyba húzta, miközben felállt, hogy szorosan átölelhessen. Arcát a mellkasomba fúrta, én meg a nyakába. Szorosan lehunytam a szemeimet, és próbáltam nem a gyomromban lévő szúró érzésre összpontosítani. Harry ott maradt egyedül Louis-val. Remélem, hogy Anne elküldte, vagy legalább a jelenlétében kicsit visszafogja magát, mert ha nem akkor megkerestem volna, hogy addig üssem, míg mozog.
Szerettem Niall öleléseit, annak ellenére, hogy amúgy nem voltam túl jó passzban. De, pont, hogy ilyenkor jött jól a testi közelség, és Niall nagyon jól értett az ölelésekhez.
A hátunk mögül hangos torok köszörülésre lettünk figyelmesek. A szemeim kipattantak, amikor rájöttem nem vagyunk egyedül a házban. Mindketten megfordultunk. Liam állt a konyha elejében, ajkait szorosan egymásnak préselte, miközben barna szemeit Niall testén tartotta. Volt valami vágyakozás a tekintetében, amely azonnal elillant onnan, amikor Niall elnézést kérve kiszakadt a karjaim közül, és mobilját felkapva a pultról a nappaliba sietett. Liam tekintetét a padlóra, majd rám emelte, mielőtt zavartan, ismét megköszörülte volna a torkát.
-Köszi, amiért használhattam a mosdót.-szólalt meg halkan, zavartan pislogott, ajkain óvatos mosoly ült.
-Oké. Kikísérlek.-indultam meg előre. Kurvára nem volt kedvem tovább nézegetni őt. Tök rendes volt, amiért hazahozott, de azt nem jelenti, hogy azonnal legjobb barátok leszünk. Beengedtem, mert mosdóba szeretett volna menni, én meg nem vagyok egy seggfej, úgyhogy mondtam, hogy menjen nyugodtan. Niall-t nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni. Így is elég traumatizáló élmény volt számára, hogy Liam Payne a besétál mögöttem a házunkba. Szegénykém, azt hittem menten elsírja magát, és csak azután látta meg, hogy én hogyan nézek ki. Liam csak köszönt neki, de az elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Niall mérgesebben reagálja le a helyzetemet a megszokotthoz képest. Azonnal "anyuka" ütemmódba váltott, és addig könyörgött a makacs fejemnek, míg meg nem engedtem, hogy lekezelje a felrepedt szám, és csak azután jegelhettem le.
Ennél tovább nem voltam képes Liam fejét bámulni. Ő volt Tomlinson legjobb barátja, és lemertem volna fogadni, hogy ezután biztosan jót röhögnek majd rajtam. Ha tudnák, hogy amúgy mire vagyok képes, ha egyszer valaki rendesen felidegesít..Louis tényleg a mentőben feküdt volna!
-Kösz, hogy hazahoztál.-köszöntem meg én is a felém tett gesztusát a lépcsőn tetején állva. Kezemmel az ajtólapot fogtam, és készen álltam arra, hogy szemtelenül az arcába csapjam azt.
-Zayn, ne haragudj, jó?-túrt bele a hajába kissé frusztráltan. Bűnbánóan rám nézett, mintha valóban sajnálná a történteket. Szemöldökeimet felvonva karba fontam magam előtt a karjaimat, és vártam, hogy ezúttal miért ne kéne rá haragudnom. Sóhajtva zsebre dugta a kezeit.-Általában én is megyek Louis-val, ha meglátogatja Rooney-t. Tudod..hogy szemmel tudjam tartani őt, és a múltkori eset után, amikor megütötte Harry-t, nos-zavartan megvakarta az állát a megfelelő szavak után kutatva.-kiemelt figyelmemet élvezi, úgyhogy tényleg mindig megyek vele! De, most nem tudtam róla. Harry hívott, hogy összefutottak a szupermarketben, Louis piás volt, és hiába kerülte ki tudtuk jól, hogy hazáig követni fogja. És, így is lett. Néhány perccel azután értem oda..pont akkor, amikor te menni készültél. Le akartam foglalni, úgyhogy gondoltam elszívok vele egy cigit, addig is józanodik. Nem tudtam, hogy ott leszel, tényleg nem!
Nem szóltam semmit, csak aprót bólintottam felé, jelezve, hogy oké megértettem. Liam-et elnézve, nem úgy nézett ki, mint aki hazudik, vagy is inkább reméltem, hogy nem képes hazudni nekem ilyen dolgokról.
-Ne haragudj Harry-re-mondta óvatosan, egyenesen a szemembe nézve. Remélte, hogy elér valamiféle hatást, amikor kiejtette a legjobb barátom nevét a száján. Nos, a szívem hirtelen nagyon verni kezdett a mellkasomban, egész testemben megfeszültem, szerintem ezt várta tőlem.-ő nem érdemli meg a haragodat, hiszen nagyon sok mindent nem tudsz még Zayn. Ő csak egy áldozat, és most elég rendesen fizeti az árát! Inkább legyél mellette, ahelyett, hogy eltaszítod magadtól! Azt nem viselné el. A családja után te vagy a legfontosabb személy az életében! Louis ezért is utál téged.
-Hogy lehetnék mellette? Nem is kíváncsi rám-fintorodtam el egy pillanatra, ahogy eszembe jutott, hogy már egy ideje nem beszéltünk.
-Persze, hogy nem!-horkant fel az előttem álló férfi.-De, ez nem azt jelenti, hogy nem is fogtok kibékülni egymással. Figyelj, holnap este Anne estig dolgozik, Harry-nek meg valami béna szakköre van, ha gondolod gyere át-vonta meg a vállát-Rooney oda van érted, és tudom, hogy bűntudatod van a ma este történtek miatt. Jóvá teheted, hogy hallott üvöltözni! És, legalább te is rájössz majd, hogy nem vagyok egy világi seggfej.
Liam Payne konkrétan felajánlotta felém a barátságát azon a márciusi estén. Még azután sem hittem el, amikor beszállt az autójába, és szélsebesen elhajtott. Sajgó testrészekkel vonultam be a lakásba magam után bezárva az ajtót. Felcipeltem a testemet az emeletre, majd a szobámba beérve, az ágyra vetődtem. Niall azonnal a fejemhez kucorodott, és miközben hajamat simogatva, halkan győzködtük egymást arról, hogy minden rendben lesz.