He's my troublemaker

|ｅｉｇｈｔｅｅｎ|

Reggel Darren már várt az autóban ülve, így mosolyogva ültem be mellé a fűtött járműre. Fejemről lehúztam a bordó sapkámat és hátra dobtam a hátsó ülésre, ahol legnagyobb meglepetésemre egy fiú ült. Felhúztam szemöldököm, ahogy ő is, majd a mellettem ülő fiúra néztem, aki kormányt markolva lassan kiparkolt a ház elől.

— Ki a vendégünk? — kérdeztem érdeklődve.

— Ezt én is kérdezhetném — szólalt meg a srác, mire rákaptam a fejemet. Apró haja felvolt nyírva két oldalt, és a haj helyett tetoválás borította fejét. Barna borostás arcára mosoly ült ki, ami így feljebb húzta a nyakán húzódó kígyó tetoválást. Érdekes egy fazon volt.

— Ő Jack — felelte Darren kissé ideges hangon.

— És téged szépségem, hogy hívnak? — hajolt előre Jack, ami miatt megcsapott az erős dohány szag.

Zavartan a fülem mögé tűrtem a hajtincsemet és megköszörültem a torkom, hogy válaszoljak.

— Lo...

— Nem rád tartozik — vágott a szavamba Darren, mire összeráncolt szemöldökkel rápillantottam. Idegesnek tűnt, és feldúltnak.

— Ohó, megvan mi van itt! Ti jártok!
— röhögött Jack hátradőlve, nem foglalkozva azzal hogy rázom a fejemet.

— Nem járunk — jelentettem ki.

— Akkor csak dugtok? — vigyorgott, mire a mellettem ülő fiúra néztem, aki szigorú tekintettel figyelte az utat.

— Ki ez? — kérdeztem, mire oldalra döntötte a fejét, hogy kiroppanjon a porc.

— Unokabátyám — sziszegte, majd leparkolt a suli elé. Kipattant az autóból, és átsétálva az én oldalamra kinyitotta az ajtót és kivette a hátsó ülésről a sapkámat. Kezembe nyomta, majd sóhajtva az égre nézett, végül a szemembe.

— Figyelj — felelte a két vállamat megfogva, én pedig érdeklődve néztem szemébe — Elkell vinnem Bostonba, szóval ma nem tudlak haza vinni és sajnálom, hogy találkoznod kellett vele.

— Bostonba? Az legalább három óra autóval!

— Igen — biccentett.

— Miért nem megy egyedül? Miért neked kell?

— Babe, ez bonyolult — túrt a hajába, majd a neki integető lányokra nézett, akik kilencedikesként eléggé kivágott fölsőben sétáltak be a suliba a hideg ellenére.
Dash újból rám nézett és szinte könyörgően tekintett szemembe. — Ne akard tudni, hogy milyen ember ő. Oké?

— Oké

— Menj be, mert megfázol — simította meg a kabáton keresztül a kezem.

— Rendbe — bólintottam és megindultam az épület felé.

Valamiért éreztem, hogy megfogja várni míg bemegyek, így visszanéztem rá. Farmerzsebébe süllyesztette a kezét, miközben tekintetével engem figyelt.

— Vigyázz magadra! — mondtam neki, mire elmosolyodott és biccentett, miközben kivette a zsebéből a kezét és végig túrt haján.

Végleg bementem az iskolába és láttam, ahogy Darren beül az autóba. Néha az az érzésem volt, hogy nem ismerem. Nem ismerem a múltját, az életét. Lehet annyi rossz dolog érte, mint például az apja is, ahogy bánt vele és ki tudja, hogy Jack milyen ember és milyen hibákat tett meg életében. De Darren megóv engem. A gondolattól elmosolyodtam, majd a felém igyeksző Ameliara néztem.

— Szia — mosolyogtam rá, miközben végig néztem a mai ruháját. Egy lila fölső és egy szűk kék farmert viselt egy zöld csizmával.

— Tegnap este beszélgettem Zaynnel — vágott bele azonnal nem is köszönve vissza, mire felhúztam szemöldököm és elmosolyodtam.

— Igeen?

— Meghívott sütizni — vigyorgott, mire boldogan bólintottam.

— Örülök neki, ma?

— Igen, nagyon várom már

— Majd aztán mesélj — kacsintottam, majd elköszönve tőle az ebédlő felé igyekeztem, hogy vegyek magamnak valami harapnivalót, amikor valaki elkapta a kezem. Mosolyogva fordítottam felé a fejem, és már szinte megkérdeztem, hogy hogyhogy itt van, amikor Darren helyett Mason volt az. A mosolyom alább hagyott, de azért kedvesen pillantottam rá.

— Szia hercegnő — mosolygott.

— Szia

— Áll a szombat?

— Mi is van szombaton? — húztam el a számat.

— A buli. Eljössz?

— Ja, igen, persze

— Nyolcra megyek érted — kacsintott, majd ott hagyott egyedül a folyosón. Sóhajtva léptem a konyhás nőhöz, aki mosolyogva fogadta a rendelésem, ami egy kisüveges baracklé volt.
A palackot fogva bementem a terembe, ahova szinte utánam egyből jött be a biológia tanár, lecsapva a tanári asztalra a dolgozatokat.
Eugene ekkor fordult felém kétségbeesetten, remélve, hogy segítek neki. Nyilván segítettem, szint úgy Zaynnek és Logannek is. Ethan pedig Eviere volt bízva, aki nem volt annyira boldog. Este írta még, hogy nem sikerült jól a vacsora, mert összevesztek a szülei, mint ahogy szinte minden ilyen alkalommal.
Biológia után Evievel kiültünk a folyósóra és megbeszéltük a dolgainkat. Ő mérgesen magyarázott a tegnapról, míg én tanácstalanul vártam a választ, hogy mit kezdjek ezzel a két fiúval.

Mason vagy Darren?

Egyszerűen nem is értettem, hogy hogyan kerültem ebbe bele. Nem akartak eddig semmit sem tőlem a fiúk, most meg kettő is akar. De hogy melyiknek van komoly érdeklődése és melyik az amelyik csak szivat, azt fogalmam sincs.

Miután hazasétáltam anya már indulásra készen állt az ajtóban várva, hogy elinduljunk fát venni. Egy pillanatot kértem, hogy elszaladjak mosdóba. Miután végeztem anya után mentem, aki már az autóban várt. Beültem mellé, majd elővettem a telefonom megnézve, hogy jött e üzenet. De nem jött. Reméltem, hogy jól van Darren és nincsen baja.
Anya bekapcsolta a karácsonyi lejátszás listáját a rádióban, míg én a csippanó telefonomra kaptam a fejem. Zayn volt.

Zayn: Mi újság? Mit csinálsz?

Louisa:  Megyünk fát venni

Zayn: Nélkülem???? Azonnal vegyetek fel!!

Nevetve olvastam fel anyának, aki mosolyogva megrázta a fejét és a fiú utcája felé hajtott.
Zayn szinte mindegyik karácsonyfa vásárunknál ott van és segít kiválasztani a megfelelőt. Apa távozása után nem volt kedvünk a karácsonyhoz, amikor karácsony előtti napon Zayn megállt a kapuban egy fenyővel. Attól a naptól kezdve folyton jön velünk vásárolni.
Miután felvettük a fiút, leparkoltunk a szokásos fenyő vásár helyszínére, ahol elkezdtünk nézelődni. Zayn állandóan valami aránytalan nagyságú fát mutatott, vagy ami már kissé elszáradt, ami miatt anya kezdett rá ideges lenni, hogy szivatja.Nevetve néztem a civakodásukat, hogy melyik fa legyen, miközben csak arra tudtam gondolni, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy ilyen emberek vesznek körül.

🎄Nagyon Boldog Karácsonyt Kívánok Mindenkinek 🎄
Ezer ölelés ❣️