A maffia ölelésében

30.rész

Jason szemszöge:

Stefano megkapta, amit érdemelt, de ez még csak a kezdet. Hosszasan fog még szenvedni. Már visszafele tartunk, a kezeimen és a ruhámon vérfoltok virítanak, de Gawrill sem néz ki jobban.

...

Belépünk a nappaliba, ahol a két lány takaróval összekuporodva a kanapén ülnek és nézik a tévét, de mihelyst belépünk tekintetüket ránkszegezik. Margaret lesápad a vér látványától, így amilyen gyorsan csak tudok elmegyek és átöltözök. Gawrill a hátam mögött egy "nincs semmi gond" után elindul utánnam.

Visszatérve a nappaliba Margaret egyből rám néz és aggódó tekintetét, ha akarná se tudná letagadni.

-Hol voltatok?- kérdi miközben melléülök és takaróját felemelve bebújok mellé.

-Csak volt egy kis dolgunk. Ne aggódj!- válaszolom egy apró vállrántással kíséretében.

-Ha nem mondod el, akkor kérem vissza a takarót!- mondja morcosan.

-Pedig szerintem nagyon is jó ez így.- jelentem ki miközben közelebb húzom magamhoz.

-Hallgatlak!- kezdi és tudom, hogy addig fogja kérdezni, míg egyszercsak választ nem adok. Egy mély lélegzetvétel után, pedig kénytelen vagyok nekiállni.

-Stefanohoz mentünk. Ígérem most már nem bánthat!- nyugtatom, de látszólagosan nem sikerül.

-Megölted?

-Még nem. Többszörösen visszakapja, amit veled tett. Túl könyörületes lenne neki a halál.

-Ígérd meg, hogy nem mész a közelébe, nem akarlak elveszíteni.- szemei könnyekkel telnek meg, majd szorosan átkarol a vállam felett és halkan, szinte már suttogva mondja.

-Szeretlek.

-Én is szeretlek.- viszonzom az ölelését és amennyire csak lehet magamhoz húzom.

Margaret szemszöge:

Jason Stefanonál volt és ami azt illeti féltem, de ki ne ezt tenné. Egy olyan emberrel volt egy légtérben, aki több mint egy hónapig eltudott mindenki elől rejteni, nem beszélve Luciról. Stefanoban semmi emberi érzést nem tudtam felfedezni és ez az ami egyrészt megrémiszt. Jason szerintem nem gondolja nagy veszélynek mostmár, hogy itt van, de én az elmúlt időszak után csak rettegést érzek, ha meghallom a nevét és nem akarom alábecsülni, még akkor sem ha valahol fogva tartják.

-Szeretlek.- mondom miközben szorosan ölelem Jasont.

-Én is szeretlek.- mondja és ekkor veszem észre, hogy Luci és Gawrill elmentek. Kezeim elkezdenek lejjebb vándorolni, majd megállapodnak Jason nadrágján.

-Nem kéne most ezt csinálnunk. Maggie, nem akarom elveszíteni a fejem. Neked most pihenned kell!- mondja szinte utasítás szerűen, de most valahogy ez nem érdekel.

-Jason jól vagyok.- jelentem ki röviden miközben felpillantok rá.

-Maggie! Nem akarlak bántani azzal, hogy durva vagyok, vagy hogy nem tudom fékezni az indulataimat és tudod, hogy legfőbb vágyam lenne, de most fontosabb hogy jobban légy.- látom, hogy tényleg szinte küzd a gondolattal és ezt nem igazán tudja leplezni.

-Most rád van a legnagyobb szükségem.- hajolok közelebb és lágy csókot nyomok az ajkára, mire hirtelen felkap az ölébe és a hálószoba felé veszi az irányt.

Óvatosan az ágyra rak, majd fölém magasodik. Egy nadrágos pizsama szett van rajtam, amit finoman feltűr, majd lágy csókokkal halad lefelé. A gyomromban érzem azt a bizonyos pillangó érzést és lábaim között erős lüktetés jelenik meg. Mikor a nadrág pereméhez ér lassan lehúzza, szinte ez már kínzás. Érzem, hogy egyre nedvesebb leszek odalent és a kínzó lüktetést csillapítva erősen összszorítom a combjaimat.

-Mi az életem?!- mosolyodik el mikor látja, hogy pár érintése után teljesen kivagyok.

-Ne kínozz! Ez már büntetés!- mondom komoly tekintettel, de a hangom mindent elárul.

Kezei a bugyim beremébe kapaszkodnak, amit egy egyszerű mozdulattal leránt rólam és lábaimat széttárva hirtelen megérzem. Lassan végighúza nyelvét a csiklómon, mire halkan nyögni kezdek. Folytatja, szinte az őrületbe kerget, de ezt még tudja fokozni. Egyik ujját becsúsztatja a hüvelyembe, mire a hajába túrok és mély levegőt veszek.

-Ennyire hiányoztam?!- mosolyodik el, majd ismét fölém magasodik.

-El sem tudod képzelni mennyire.- jelentem ki, miközben még egy ujját belém csúsztatja, így szinte már belenyögve a csókunkba.

-Akkor most megmutatom nekem mennyire hiányoztál.- gyorsít a tempón, majd egy hirtelen mozdulattal az ujját felváltja valami nagyobb, keményebb és teljesen kitölt.

A farka szinte lüktet, ahogyan belém hatolt, de ezt a lüktető érzést erősítve elkezdi mozgatni a csípőjét és úgy érzem, hogy már most elélvezek. A szobát egyre hangosabb nyögések töltik be. Jason leveti az összes ruháját, majd visszatolja meredező férfiasságát. Érzem ahogyan elönt egy kellemes meleg és bizsergő érzés, innét tudom hogy nem kell sok.

-J...jason, el....fogok menni.- sóhajtozom. Elmosolyodik és gyorsítani kezd a tempón, majd hirtelen összerándul mindenem, érzem ahogyan teljesen megfeszülök Jason férfiassága körül.

-Nekem sem kell sok Maggie, annyira szűk vagy.- folytatja. Szaporán veszi a levegőt és mély nyögések közben kihúzza férfiasságát, majd az óvszert lerántva a hasamra élvez. Kell pár pillanat mire az orgazmusból feleszmélve ismét felém kerül, majd lágy csókot nyom az ajkamra.

-Bocsánat életem, de így legalább mehetünk közösen fürödni.- húzza mosolya az arcát, mire felnevetek, majd egy újabb csókra húzom.

...

Gyorsan letusolunk, majd kimerülten az ágyra dőlünk. Jason mellkasán pihentetem a fejemet mikor egyszercsak megszólal.

-Szeretlek kicsi.- mondja lágy hangon, ami bármikor megmelengeti a szívemet.

-Én is szeretlek.- viszonzom számomra kedves és mindennél többet jelentő szavait.

Sziasztok.
Hát itt lennék a következő résszel, remélem tetszik és igyekszem hamarosan hozni a következőt.

És ezúton is szeretnék Kellemes Ünnepeket kívánni mindenkinek.
🤗🎄