➡️Part4.⬅️

126 15 0
                                    

Broken

Reggel megint csak az ébresztőm keltett, ezúttal nem estem le az ágyról. A szekrényemhez sétáltam, majd kivettem a fekete-piros kockás ingemet meg egy fekete trikót és az egyik farmeromat. Bementem a fürdőbe rendbe szedtem magamat, átöltöztem. Miután kész lettem mindent beszórtam a táskámba, ami csak kell, aztán lesétáltam a lépcsőn. Megittam a szokásos reggeli kávémat és útnak indultam Sydney utcáin.

***

Az iskolába beérve egyből észre vettem a bandát, melynek már jómagam is tagja voltam. Senkivel, semmivel mit sem törődve oda mentem hozzájuk. Kértem Ash-től egy szál cigarettát és rágyújtottam. Csak, hogy nem voltam elég ügyes és a barátnőm mind ezt látta. Gratulálok Hamilton! Felém sietett-mint számítottam-és félre húzott onnan.

-Ashley te meg mi rákot művelsz?!Meg akarsz halni?

Idegesen mért végig, szemei golyószóróként égettek lyukat bennem.

-Egy száltól még nem fogok fűbe harapni! Amúgy cuki tőled, hogy ennyire féltesz, de nem kell nekem még egy anyuka, elég egy is, aki már lassan az idegeimre ment.

Magamat meglepve eléggé bunkó módon viselkedtem. Éreztem valahol a szívem mélyén, hogy megbántam. A tegnapi nap nyomot hagyott bennem.

-Nem tudod mit csinálsz!-vágta hozzám  idegesen.

-De igen is tudom...nikotint juttatok a tüdőmbe, amit élvezek is.-vigyorral az arcomon néztem rá, majd direkt felé fújtam a füstöt.

Sarkonfordulva vissza mentem a bandához. Ezt később nagyon nagyon megfogom bánni.

-Nem ismerlek Ashley ez nem te vagy!-ordított utánam Amiley, de én elengedtem a fülem mellet.

Jelenleg.

Vissza sétáltam a srácokhoz, együtt besétáltunk az iskola kapuján. Szétszéledve ment mindenki a saját órájára. Kivéve én, mivel Michael-al együtt mentem be a 67-es terembe a Matematika óránkra.

-Ashley. Mikey megbökött a pad alatt, mire egyből rátereltem a figyelmemet.

Sokkal érdekesebbnek tünt, mint a rohadt gyökvonás és az egyenletek.

-Huh?-megvontam szemöldökömet.

-Miért lököd el magadtól a barátnődet?-érdeklődött.

Nagyot sóhajtottam.

-Utálom mikor aggódnak értem.-zártam le a témát röviden.

-Fontos vagy neki Ashley.-suttogta. -Ezért félt téged.-nézett rám úgy, ahogy Amiley is szokott és ez baromira megrémisztett, ha őszinte akarok lenni.

-Menj a faszba ezzel a nézéssel Clifford!-jegyeztem meg harapósan.

-Miért, hogy néztem?

Fura fejet vágott, amin muszáj volt kuncognom.

-Be jön neked Ami igaz?-tettem fel hirtelen a kérdést.

Úgy néztem rá, mint ahogy a filmekben is szoktak az ilyen kérdéseknél.

-Neeeem. Elnyújtotta a választ, de volt egy huncut mosoly a szája sarkában. -Csak én a helyedben értékelném, ha lenne egy ilyen barátom.-mosolygott rám.

Valahol egyetértettem vele, de túl makacs voltam ahhoz, hogy beismerjem. Emellett a fejemben motoszkált a gondolat, miszerint alig ismerem Michaelt.

-Mr. Clifford és Mrs. Hamilton!-rivallt ránk Mrs. Garrett. -Remélem nagyon érdekes az elmecsere, amit folytatnak.

-Nos, ami azt illeti jobb, mint ez a szar.-válaszoltam.

Crazy love  a.iWhere stories live. Discover now