➡️Part6.⬅️

121 12 0
                                    

Hey baes! Végre sikerült megírnom nektek a 6. részt és igen most a történet elején szólok hozzátok.:) Nem tudom mennyire tűnt fel, de igyekszem eseménydúsabbra venni, így talán élvezhetőbb. Nem szokásom ugyan, de még a részben szereplő dalt is linkeltem, akit esetleg érdekel vagy esetleg így még elképzelhetőbbek az események.Ez egy eléggé hosszúrész lett szóval nem is húznám tovább a szót, jó olvasást! Vote-olni és komizni ér. Love ya!xx

Break the rules

Reggel arra keltem, hogy valami nyomja az oldalamat és a nap vakító sugarai miatt alig tudtam kinyitni a szemem, ezért csak hunyorogtam. Végül nagy nehezen sikerült kinyitnom a szemeimet és körbe néztem. Oldalra fordulva feküdtem Ashton pedig félig rajtam. Addig emlékszem, hogy tegnap este átjöttem hozzá, mert nem tudtam aludni, gitározott, énekeltünk, elkezdtünk beszélgetni. Valószínűleg elaludtunk. Ash még mindig aludt. Nem volt szívem felkeleni, ezért óvatosan próbáltam kikászálódni mellőle. Megböködtem a vállát vigyázva arra, hogy fel ne keltsem. Mocorogni kezdett, majd szerencsémre legurult rólam. Lesétáltam a konyhába és keresgélni kezdtem a poharakat, illetve a kávét. Kisebb kutatgatás után meg találtam, amit szerettem volna. Éppen a kávéfőzőt akartam elindítani, amikor kaparászásra lettem figyelmes. Az üvegajtó felé pillantottam, ami a hátsó udvarra vezetett. Egy kutya nézett velem szembe és ráugrált az üvegajtóra. Tudtam, hogy Ashton le fog cseszni ha beengedem, de megesett rajta a szívem. Elcsúsztattam az üvegajtót és a kutya egyből hozzám jött,  majd hálásan nyaldosni kezdte a kezemet és az arcomat.

-Elég!-nevettem, mikor már tiszta kutyanyál voltam.

-Látom Indie szeret téged.-szólalt meg a hátam mögül egy rekedtes, mély hang, aminek a tulajdonosa minden bizonnyal Ashton.

-Ne haragudj...én...én csak...-kezdtem bele dadogva a mondandómba.

-Nem kell magyarázkodnod én is be szoktam engedni.

Rám mosolygott, amint látta mennyire kijövök a kutyájával.

Miközben megittam a kávémat és elfogyasztottam a reggelimet beszélgettünk. Utána elmosogattam, úgy véltem ez a minimum. Tegnapi ruhámat magamra húzva elővettem a táskámból azt a néhány kelléket, mely a segítségemre szolgált arra a célra, hogy ne nézzek ki úgy, mint valami élő hulla. Bementem a fürdőbe, enyhén kisminkeltem magam. Korrektor, szempilla spirál, szemhéjtus és a kedvenc eper illatú labellom. Azt hiszem ennél többre nekem nincs szükségem. Késznek nyilvánítottam magamat, majd a fürdőből kirohanva bele dobtam a sminkcuccaimat a táskámba felkaptam a vállamra, a mobilomat pedig a zsebembe süllyesztettem. Lefutottam Ashtonhoz.

-Mehetünk Mrs. Hamilton?-Ash édesen mosolygott.

Istenem az a mosoly. Na jó, Ashley most miért gondolsz ilyenekre? Úgysem lenne esélyed nála.

-Mehetünk Mr. Irwin.-válaszoltam szintén mosolyogva.

Gentleman módjára kinyitotta nekem a bejárati ajtót és előre engedett. Megálltunk a kocsijánál, majd megkerülve kinyitotta nekem az ajtót. Az anyósülésre vetettem magamat. Ash beült mellém, mint sofőr, ezután a kocsikulcsot elforgatva hangot adott a motornak és a sulink felé vette az irányt.

***

Az iskolába beérve igazából minden olyan volt, mint álltalában azt a tényt leszámítva, hogy mindenki engem bámult, mivel Ashton Irwin autójából szálltam ki. Hhmm kurva nagy szám. Nem törődtem vele túlzottan, de kedves Amiley barátnőmet rohadtul érdekelte a dolog.

-Miért Ash-el jöttél?

Valódi érdekeltség tükröződőtt kékjeiben, de emelett kíváncsi volt, talán kissé meglepett.

Crazy love  a.iWhere stories live. Discover now