Crazy love a.i

➡️Part10.⬅️

Hi baes!:)❤️ Végre volt némi szabad időm és ihletem, bár nem tudom hogyan sikerült ez a rész. Mindenesetre jó olvasást és hagyjatok nyomot magatok után!:) Love ya!xx💕

Where alright though;

Eltelt egy újabb nap. Még mindig mérhetetlen bűntudatot éreztem, annak ellenére, hogy Luke iskola után beszélt Ashtonnal és megbocsájtott. Nagyon megbántottam szegényt, holott ő az a személy, akit sosem akarnék megbántani. Csak feküdtem az ágyamban, nézve a plafont, gondoltam már fölösleges vissza aludnom, viszont még elég korán van ahhoz, hogy egyenesen meginduljak a suliba.

Kikászálódtam és túrkálni kezdtem a szekrényemben, valami elviselhető ruhadarab után. Némi turkálás után a szürke felsőmre esett a választásom, melyen ez a felírat állt: 'Elolvastam a szabályokat, mielőtt megszegtem őket.', (természetesen angolul), a szokásos fekete skinnymet, a bakancsomat, és a fekete farmerkabátomat. Más azt hiszem nem is kell. Átfésültem lila fürtjeimet, de nem kezdtem semmit vele, elvégre mint már párszor említettem begöndörödik magától.

Ezúttal változtattam a reggeli rutinomon. Vállamra kaptam a táskát, majd a headsetet bedugva a mobilomba zsebre vágtam azt és leléptem. Anyáék még minden bizonnyal aludtak, de mindegy is, mivel bezártam. Kicsivel több, mint egy órám volt még, így a part felé vettem az irányt. Figyeltem az égboltot, aztán a táskámból kikotorva rágyújtottam egy szál cigarettára. Legutóbb loptam el még Caltól. Miközben letüdőztem a füstöt mélyeket szippantottam a levegőből, meg persze a sós víz illatából. Amikor elszívtam a cigarettát egy ideig még a parton ücsörögtem, zenét hallgatva, aztán megindultam a Starbucks felé. Jó nagyot kerültem így elkellett jönnöm a kereszteződésnek, viszont mikor átakartam menni a túloldalra azt hittem rosszul látok. Fekete bakancs, fekete nadrág méghozzá skinny hatású, bőrkabát, dús göndőr, mézszőkés-barnás fürtök. Ashton Kicseszett Irwin. Bárhol megismerem, annyiszor stíröltem már. Normálisan kellett volna viselkednem, ehelyett megcsináltam életem leggázabb jelenetét, főleg a történtek után.

-Ashton!-kiabáltam, miközben átrohantam a másik oldalra.

Hirtelen megfordult és láttam rajta, hogy eleinte nem tud hová tenni, végül mikor leesett neki ki vagyok elmosolyodott és kitárta a karjait. Szabad az út nekem. Úgy tűnik nincs ellenére a dolog sőt. Tovább rohantam, előtte pár centivel elrugaszkodtam a földtől és rávetettem magam. Körém fonta izmos karjait és megölelgetett. Rohadtúl nem érdekelt, mit gondolnak rólunk, csak éltem a pillanatnak, hozzá bújtam.

-Szia kicsilány!-nevetett fel és a hajamba puszilt.

Te jó ég! Még jó, hogy tart engem, különben már tuti összecsuklottam volna.

-Hazudnék ha azt mondanám nem hiányoztál.-ölelgetett továbbra is.

-Te is hiányoztál nekem, Ashy, és rettenetesen sajnálom!-még utoljára a nyakába fúrtam a fejemet, amit mondjuk, lehet nem kellett volna.

Mármint isteni illata van, puha a bőre és... jesszusom állj már le Ashley!

-Nem haragszom Ashley. Én is hibáztam meg kellett volna hallgatnom téged és Lukeot.-óvatosan letett engem.

Beállt közöttünk a kínos csend és egymást figyeltük, végül Ash törte meg a csendet.

-Te is a Starbucksba mész?-megindult velem együtt, tovább egyenesen.

-Igen, miért?-kérdeztem vissza vigyorogva, bár illetlenség kérdéssel válaszolni.

-Mert akkor meghívlak.-nézett le rám.