Elrabolva

1.2

Nem sokkal később megállt az autó.A sofőr kiszállt. A mellettem lévő fiúk is kiszálltak. Csak én maradtam a furgonban. Végre egyedül lehettem így elkezdtem nagyon sírni. Egy 10 percet biztos az autóban sírtam. Végül kinyílt az ajtó. Egy fiú kihúzott az autóból. Körbenéztem. A környéknem ismerős. Bevittek egy házba. Bezárták az ajtót és leoldották a kezemről és a lábamról a kötelet. Felvezettek egy szobába és bezártak oda. Először szótlanul ültem a nagy ágyon aztán körbenéztem. Kihuzigáltam a fiókokat. Az egyikben találtam egy borítékot. Képek voltak benne. Egy lányról. Talán őt is elrabolták? És hol van akkor? Megölték? Jaj ne. Nagyon félek.Hirtelen kinyílt az ajtó. Egy barna hajú srác jött be. Olyan 18 év körüli. Zöld szemeivel engem figyelt.

-Mi a faszt csinálsz a cuccaimmal?-tette fel a költői kérdést.

-Én.. én.. ne haragudj.. nem tudtam..-dadogtam majd letettem a borítékot a képekkel együtt. Ő becsukta az ajtót és közelebb jött.

-Mi a neved?

-Lo.. Lodovica Lambre. -válaszoltam.Egy félmosollyal letudta a dolgot.

-A ruháidat mindjárt hozzák. Majd átöltözhetsz. Itt balra az ajtó a fürdőszobánk. -magyarázott.Állj! Mi?! A fürdőszobánk?

-Ez meg a mi szobánk. Én fogok rád vigyázni, hogy el ne szökj. De majd úgysem akarsz innét elmenni.És amúgy ne aggódj, nem fogunk bántani.-kacsintott rám.

-Mi a neved? -kérdeztem.

-Az mindegy.

-Tudnom kell a nevedet. Legalább csak a keresztnevedet.

-Mindenki csak "L"-nek szólít.Tedd ezt te is.

-Jó. Akkor "L" miért raboltatok el?
-Az mindegy. Bosszúból.

-Mit vétettem ellenetek?
-Csak ellenem. Amúgy te semmit. Hozom a ruháidat. -kiment az ajtón. Najó! Innen szabadulnom kell. Lehetőleg azonnal. Ajtó zárva. Marad az ablak. Oda futottam az ablakhoz. Kinyitottam és lenéztem. Nagyon magasan voltam. Hogy fogok innét lemászni? Innen lehetetlen. Az ereszcsatorna is messze van. Abba legalább bele tudnék kapaszkodni.Lépteket hallottam. Gyorsan becsuktam az ablakot és úgy tettem mintha csak épp nézném a környéket. "L" jött be hozzám. Odajött hozzám és letett elém egy nagy táskát.

-Tessék.

-Öhm.. köszi..

-Most elmegyek. Majd még találkozunk.El ne szökj.. -mutatott rám fenyegetően majd kiment a szobából.Megnéztem a ruhákat és mind az én ruháim voltak! Mégis mikor hozták ezt el? Gyorsan átöltöztem. Odamentem az ajtóhoz. Mivel nem zárta be így ki tudtam nyitni. Kimentem a szobából majd lementem a földszintre. A bejárati ajtóhoz siettem. Ki akartam nyitni, de zárva volt.

-Hé kis csaj! -ordított rám valaki.Hátrafordultam. Egy szőke srác volt az. Ő talán annyi idős mint én.

-Hová készülsz?

-Én csak.. el..

-Gyere szépen vissza..

-Oké.. -lassan odasétáltam hozzá.

-Nem vagy éhes?

-De.

-Akkor gyere velem. -megfogta a csuklómat és maga után húzott. Leültetett a konyhába és elém rakott egy pizzát.

-Ez mind az enyém?

-Dehogyis! Én is eszek belőle te kis beles.

-Haha..-forgattam a szemeimet. Elővette a kechupot és nyomott a pizzánkra. Felvágta, elvett egy szeletet és elkezdte enni. Én is így tettem.

-Mi a neved? -kérdezte.

-Lodovica. De hívj Lodonak.

-Oké Lodo. Én Taylor vagyok.

-Értem. -haraptam bele a pizzámba.

-Milyen itt lenni?
-Nem jó. Szeretnék hazamenni.

-Egy ideig tuti nem fogsz.

-Rájöttem magamtól is. Kérdezhetek valamit?
-Aha.

-A fiú zöld szemekkel és barna hajjal... mi a neve?
-Leon. Miért?
-Csak kérdeztem..-továbbettem a pizzát. Még egész sokáig beszélgettünk persze ezt az el rablós témát ügyesen kerülte. Este felmentem a fürdőbe és lezuhanyoztam. Taylor elmondása szerint nem kéne többet lemennem mert akkor Leon dühös lesz. Szóval miután lezuhanyoztam lefeküdtem aludni. Éjszaka mocorgásra ébredtem. A fürdőből jött. Hirtelen kiléptek az ajtón. Én úgy tettem mintha aludnék még. A fürdőből kiszűrődő fényt megvilágította az alakot.Vagyis inkább Leont. Basszus nagyon jól néz ki. Csak egy törölközővolt rajta. Azt is épp levenni készülte. Tudat alatt azt akartam,hogy vegye már le. Megtörtént. Hm.. van rajta boxer. Mindegy. A felsőteste akkor is jól néz ki. Lekapcsolta a villanyt a fürdőszobába majd befeküdt mellém az ágyba. Még sosem aludtam egy ágyban fiúval. Itt az ideje kipróbálni.