Summer Camp ⇝ MAGCON

➸ t h i r t y - s e v e n

Sziasztok👼🏽💛 Sajnálom,későn hozok részt mostanában,de napközben nincs időm:(💗 Remélem tetszeni fog ez a rész☺️💜 Már rég mondtam,hogy hozok strandos részt,tehát itt van😂💞 Jóéjt!❤️🌚

Mia

Hivatalosan még nem vagyunk együtt Cortezzel, sőt igazából nem is jöttünk össze... talán  majd a strandon, bár az nem a legromantikusabb hely,de mit számít. Volt aki nálam jobban túlreagálta a helyzetet: Nash külön stratégiát talált ki, hogy menjünk kettessével mindenhova. Szerintem arra nem gondolt, hogy így nem találjuk meg egymást túl könnyen, de ezen ráér filóznia.

– Melyik fürdőrucit veszed fel?! – Lu kíváncsian meredt rám.

– Egy fürdőruhám van, de ezt – húztam elő a kék ruhadarabot.

– Ez borzalmas! Dobd innen jó messzire – fintorgott a barátnőm. –Szükséged van egy jobb bikinire.

– Kinek kell bikini?! – rohant be hozzánk Isabella.

– Neki – mutatott rám Lu.

– Milyet kérsz?! Van fekete fodros,de van sima,piros,zöld,lila,pink... – sorolta a plázacica, de ezen még mi is megdöbbentünk.

– Esetleg egy BMW-d nincs?! –humorizált Lu.

Isabella nemtörődve a megjegyzéssel, boldogan fordult vissza felém.

– A rózsaszín fordos jó lesz – bólintottam.

Plasztik átslisszolt a vendégszobába.

– Ez a csaj beteg – állt fel Louis.

Azt hittem Isabell odaadja a fürdőruhát, de helyette csak bedobta.

– Kösz – sziszegtem, és mentem átöltözni.

Ráncigáltam magamon egy ideig a bikini felsőt, mert valahogy nem tetszett. Végül megbékéltem vele, s leballagtam a többiekhez. Azzal a legtöbb ember tisztába van, hogy a baráti körünkben leginkább csak helyes srác van, ezért nem kell csodálkozni a felsőtestükön. Azonban egy ember testéről nem tudtam elszakítani a tekintetem. Cortezéről. Rohadt izmos! Áááá.

– Jól áll – vigyorgott Cameron, mire az összes fiú végigstírölt.

– Oké,akadjatok le rólam! Megyünk?! –türelmetlenkedtem.

Lu mosolyogva belémkarolt,majd úgy indultunk el.

– Merre van a straaaaand?! –nyomta meg az "a" betűt Taylor.

– Mindjárt ott vagyunk – legyintett Carter. Öhm,szerintem nem tudja,hogy 50 kilómétert kell még a fenekén ülnie.

Hamar eltelt az út, ahhoz képest, hogy Caniff becsempészett egy vodkát, Reynolds sajtot(?) evett, Cameron kiejtette a napszemüvegét,és ki akart ugrani érte...,de tényleg.

– De szép! – csillant fel Isabell szeme.

– Na, akkor mondanám a szabályokat – állított meg minket Nash.

– He?! – nyögte Matt.

– Kettesével megyünk – mondta, kijelentését, pedig szitkozódás követte.

– Nyugi van. Rendeződjetek – parancsolt Grier.

Lu kénytelen volt Isabell mellé állni, Carter Taylorral, Nash Cameronnal és Mattel, mert páratlanul voltunk. Azt hiszem meg is vagyunk.

– Jó ti ketten maradtatok. Hajlandóak vagytok együttműködni?! – forgatta meg unottan a szemét Nash.

– Igen – válaszoltam izgatottan, Cortez viszont csak dünnyögött egyet, s bedugta fülébe füllhallgatót. Szuper.

A többiek tehát leváltak tőlünk, mi meg csak álltunk egymás mellett.

– Merre megyünk?! – fordultam felé.

– Tökmindegy. Tegyük le a dolgainkat – indult meg valamerre.

Visszafojtottam a könnyeimet, s követtem.

– Itt jó?! – mutatott az árnyékos helyre, mire bólintottam, erre ő ledobta a törölközőjét és elment. Itt hagyott.
Belőlem pedig kitört a sírás. Leültem az egyik medence szélére, s beletemettem az arcom a tenyerembe. Hirtelen valaki leült mellém, de jelenleg nem érdekelt.

– Halloood, ide mi akartunk jönni,ah! Akkor mehetünk a másikba – hallottam meg egy ismerős hangot. Matt. Aki egyedül ment volna, de Dallasékhoz csapódott.

– Akkor menjél – hallottam meg egy másik ismerős hangot. Cortez. Erre felkaptam a fejem.

– Ennyi erővel te is elmehetnél arra amerre eddig is – oltottam le.

– Nem hagylak egyedül – felelte, s összekulcsolta a kezét maga előtt.

– Érdekes – nevettem fel erőltetetten.

– Elmondanád mi a bajod?! – nézett rám.

– Neked mi a bajod? Kerülsz, bunkózól, egyedül hagysz... – soroltam a sérelmeket.

– Te azóta ezt teszed, mióta megcsókoltalak – sóhajtotta Cortez.

– Talán azért, mert a rokonom vagy! Félig-meddig..

– Akkor talán ezért vagyok ilyen veled – vágott vissza. Beállt a kínos csend. Amit én törtem meg.

– Annyira elegem van már abból, hogy mindig itt ragadunk le. A normális az lenne, ha elfelejtenék ami történt, de nem akarom,mert szeretlek. Mert beléd szerettem, már akkor, amikor megláttalak. Szóval ne kérd azt, hogy felejtselek el. Nem, nem foglak.-magyaráztam szomorúan. Cortez elmosolyodott, s közelebb hajolt hozzám.
– Nem is kértem, hogy felejts el... Azonban remélem a barátnőm leszel – suttogta, mire átkarolva a nyakát hosszasan megcsókoltam.

Corlysa😍😭❤️