➹2;22: tábor?

398 28 1
                                    

Blair

Régen voltam olyan állapotban, mint most. Az ominózus karácsonyi buli óta a legtöbb dolog megváltozott. Vagy csak bennem változott meg valami.
A szilveszteri partit kihagytam, mondván, hogy a másik is úgy végződött, hogy Alysa mellett kötöttem ki.

December 24, éjjel:

A szomszéd házakban már sötét volt, csend honolt az utcában. Mi ketten pedig ott ültünk a verandán, és figyeltük a csillagokat. Egyikünk se szólalt meg. Bentről kiszűrődött a zene, amit elnyomott a barátnőm és immár az ex-barátjának veszekedése.
Végül Alysa törte meg a csendet.

Mikor fogják befejezni ezt a gyerekes vitát? – sóhajtott a bejárat felé nézve.

Nem tudom. Azt sem, hogy.. szerinted ekkora probléma, ha tetszik valaki miközben fiúd van? – kérdeztem a távolba meredve.

Ja. Nyilván Cortez fél vagy félt, hogy elveszíti Rosalie-t. Vagyis érted – túrt bele a hajába idegesen.

Igen, azt hiszem. Egyébként meg valamiről beszélni szeretnék veled – fordultam felé, mire kíváncsian meredt rám.

Arra gondoltam, hogy mivel nincs messze a nyár, ezért elkezdhetnénk megszervezni a második Summer Camp tábort – nyögtem ki.

Alysa szeme felcsillant, és rögtön belekezdett a monológjába. Arra gondolt, hogy szólna Cameronéknak, mert nekik is segíteniük kellene, de mivel nincsenek baráti viszonyban, ezért elhallgatott.

– Vonjuk be Gladice-t. Hisz ő a táborvezető – szólaltam meg.

– Ja, ez jó! Hétfőn suli után felhívom! – vigyorgott, és állt volna fel, ha nem vágódik ki az ajtó, aminek következtében beleesett a lépcső melletti bokorba.

Cameron kérdőn nézett felém, majd Alysára tévedt a tekintete.

– Nem akartok bejönni? Mert szerintem mínusz két fokban, pulóverben, a verandán ülni elég buta ötlet – rázta meg a fejét szánakozva.

– Igazad van – helyeseltem, de Alysa ( miközben kiköpött egy levelet ) közbeszólt:

– Én csak akkor vagyok hajlandó bemenni, ha nincs vita.

Ezzel mondjuk egyetértek.

– Rose a szobádban van, Cortezt pedig a fiúk nyugtatják – nyitotta ki az ajtót Dallas, és intett.

Alysával összenéztünk, és tudtuk mi a legjobb megoldás. Így történt, hogy míg Al felment a barátnőmhöz, én a fiúk felé vettem az irányt. Amint észrevettek
szomorúan elmosolyodtak, és kettesben hagytak minket.

– Cameronra számítottam – bámult a földre.

– Inkább Alysának örültél volna? – humorizáltam, mivel köztudott, hogy régen jártak, a kapcsolatuk pedig szörnyen ért véget.

Halványan elmosolyodott, majd a mellette lévő székre mutatott.

– Nem, nincs kedvem több ex-barátnőmmel bájcsevejt folytatni – ironizált.

– És most mi lesz? – suttogtam.

– Semmi. Lezárult egy szakasz, és új kezdődött, amit semmiképp nem rontok el – válaszolta, szavai pedig percek múlva is a fejemben csengtek.

Új szakasz.

Sziasztoook!❤️🌹
Újra itt:---)
Ez a rész rövidre és párbeszédesre sikerült, de mivel irtó régen írtam blogot, ezért gondoltam leírom ami kipattant a fejemből🦆
Ha tetszett ez a rész, és szeretnéd, hogy folytatódjon ( még jó sokáig lol ) akkor kommentelj!

Holnap a Vacation és a Crazy In Love című blogjaimban várható rész.

Szép napot🌹🌙

Summer Camp ⇝ MAGCONUnde poveștirile trăiesc. Descoperă acum