Summer Camp ⇝ MAGCON

➹2;25: Alysa part 2- Az igazság ( Nash & Blair )

Alysa

Suli után rögtön a Hooters felé vettük az irányt Nash-el. Úgy gondoltam, hogy jelenleg mindkettőnknek jól esne egy hamburger sültkrumplival. Azok után, amin keresztülmentünk megérdemlünk egy "csapatmentes" estét.

– Kérsz valamit? – néztem rá, miközben az étlapot szorongattam.

Nash megdörzsölte a szemét és fáradtan rám meredt.

– Egy nagy adag csokis-banános fagyi jól jönne, köszi – nevetett fel alig hallhatóan.

Elmosolyodtam. Itt ülünk egymással szemben, csendben, és gondolkozunk.
Erőt vettem magamon és megkérdeztem:

– Mi történt? Mármint mi a ti történetetek Blairrel? Soha senki sem beszél a hármasotokról. Amikor még csak te és a két Dallas voltatok.

Grier meglepődött a kérdésemen. Sóhajtott.

– Baromi hosszú. Az egész. Csak ígérd meg, hogy nem beszélsz róla senkinek. Kérlek.

Bólintottam. Elég titkos lehet a sztori, ha tényleg csak hárman tudnak róla.
Lehet ezáltal megtudom ki az igazi Blair Dallas. És azt mindenképp szeretném tudni.

– Megígérem – fújtam ki a levegőt.

Nash összekulcsolta a kezét maga előtt. Behunyta a szenét egy pillanatra, aztán rám nézett.

– Cameronnal az iskolakezdés előtti nyáron találkoztam a játszótéren. Csúszdázni szeretett volna, de a többi fiú nem engedte, ezért odamentem és megvédtem. A srácok leléceltek, ő meg ott maradt, boldogan lecsúszott párszor, majd megköszönte, hogy segítettem. Azt mondta, hogy sosem csúszdázott ezelőtt. Ezután elválaszthatatlanok lettünk. Egy általánosba mentünk. A barátságunk csak erősödött és minél közelebb kerültünk egymáshoz, annál több titkot árultunk el egymásról. Miközben ő már találkozott a szüleimmel, én sosem láttam az ő családját. Azt hajtogatta, hogy a húga gonosz, és folyton terrorizálja, de nekem ettől vált érdekessé. Meg akartam ismerni a családját, mert érdekelt miért utál róluk beszélni. Végül másodikban áthívott hozzájuk. Cameron anyukája nyitott ajtót és lehívta a testvérpárt, hogy köszönjenek. Ekkor láttam meg Blair Dallast először. Csodálkozva bámult, majd elém állt és bemutatkozott. Meglepődtem, mert egyáltalán nem erre számítottam. Őszintén azt hittem, hogy totál őrült? hisz Cam ezt mondta. Azonban az este után Blair velünk lógott állandóan. Sosem mesélte miért, ódzkodott a témától. Eltelt pár év. Én és az idősebb Dallas már 15 évesek lettünk. Úgy éreztem, itt az ideje. Elmondtam neki, hogy mit érzek a húga iránt, azt, hogy tetszik amióta megtörtént az ominózus este. A legjobb haverom kiakadt és ordibálni kezdett velem, és azt hajtogatta, hogy felejtsem el Blairt, mert úgyis csak bántanám, ami a barátságunk végét jelentené. Erre magyarázni kezdtem, hogy soha az életben nem ártanék a húgának, mert szeretem – szomorúan elmosolyodott.

– Ezután mi történt? – kérdeztem kíváncsian. Tudtam, hogy a történet itt korántsem ért véget.

– Összevesztünk és azóta nem beszéltünk, se vele, se a húgával. Egészen karácsonyig. Blair meghívott, azt mondta, hogy családtag vagyok és ott a helyem. Az igazság, hogy csak miatta mentem el. Ő volt az egyetlen ok, amiért jelen akartam lenni, a közelében. Szerintem ő is ezt érezte. Amikor megérkeztem el sem mozdult mellőlem, még a vacsoránál is mellettem ült. Aztán kimentünk a kertbe beszélgetni. Elmesélte, hogy most haragszik a bátyjára, mert olyan szemét mindenkivel az utóbbi időben. Tudtam, hogy miattam van. Ezért erőt véve magamon, elmondtam neki az egészet. Mikor befejeztem, elmosolyodott és közelebb hajolt, mire én is ezt tettem, de... Cameron észrevett minket. Ezen az éjszakán sok minden összeomlott. A barátságom, az el nem kezdődött kapcsolatom, ugyanis Olaszországba költöztek. Hónapokkal később Cam felhívott és órákig dumáltunk. Kibékültünk. Viszont Blairrel sosem békültünk ki. Elszúrtam. Nem kerestem, nem hívtam – Nash megállt.

– Azt mondtad sosem fedted fel az érzéseid – mondtam ki hirtelen.

Grier bólintott, aztán nyitotta a száját, hogy tovább meséljen.

– Másnak. A Dallas testvéreken kívül senki sem tudta, bár Blairnek konkrétan nem valltam szerelmet – magyarázta.

Annyi gondolat járt a fejemben. Mi történt ezután Blairrel? Tudtam a választ. Megszakadt a hármas barátság.

– Milyen volt az akkori Blair? Olyan mint most? – ez érdekelt a legjobban.

Nash szeme könnybe lábadt és azt hittem elsírja magát, de ehelyett letörölte a könnyeket és válaszolt:

– Nem számít, hogy akkor vagy most milyen. Számomra ugyanazt a lányt jelenti. A lányt, aki már az első találkozásnál úgy viselkedett velem, mintha már évek óta barátok lennénk, a lányt, aki mellettem volt mindig, aki megnevettetett, és a legkülönlegesebb akivel valaha találkoztam. De ha annyira érdekel, aranyos, makacs, de szeretni való lány volt. Ja, és imádott tanulni. A Stanfordra szeretett volna  menni. Mint én – megejtett egy félmosolyt.

Annyira sokkba voltam, hogy pislogni is elfelejtettem. Azon kattogtam, hogy össze akarom hozni Blair Dallast és Nash Griert, mert összeillenek, úgy mint Havas Jon és Ygritte a Trónok Harcában.
Ez a történet amennyire meglepett, annyira is lettem izgatott tőle.

– Fogalmam sincs, hogy mit mondjak, de ez... ez marhára aranyos – nevettem fel. Mélyről feltörő nevetés volt.

– Szereted még Mattet? Vagy most Cortezt próbálod visszaszerezni? – kérdezte Grier félénken.

Elgondolkodtam.

– Befejeztem Cortezzel. Végleg – mondtam.

Vajon Mattel is befejeztem? Kétlem.
A legelső szerelmedet nem lehet egy év alatt elfelejteni. Legalábbis én még mindig teljes szívemből szeretem Matt Espinosát, nem számít néha mennyire seggfej.

Halihó!💕
Juj, hát ez elég hosszúra sikerült🤔
Még jön egy part 3, dont worry!!

Kérdés: Ti örülnétek Blashnek és Malysának?😉