Bíborfény | ✓

|| 2. Fejezet ||

A fiú

.......................................

A gázpedálra helyeztem a talpamat, feldorombolt alattam a kocsi. Szívem, a morajlás hallatán megvonaglott. Apróra zsugorodott, majd kirobbant. Az adrenalin szétáramlott bennem, az anyós ülésen egy kibontott Jack Daniel's hevert, ujjaimmal utána kaptam és az ajkamhoz helyezve mélyet húztam belőle. Az alkohol torkomat marva csordogált le, éreztem, ahogyan végig szántja az egész testemet, majd azt, hogyan vegyül el a skarlát vörös véremmel. Izzított a tudat.

A sebváltóra simítottam a tenyeremet, a régi bőr kegyesen simult a bőrömhöz, bizsergett az egész testem. Újabb kortyot nyertem le, mondhatni már vedeltem az erős italt. Még erősebben nyomtam a gázt, a motor ordított, az egész teret elárasztotta az ócska gumi és az olaj párosa, mélyeket szippantva belőle megérkezett a harmadik tagja a triónak, a benzin.

Homlokom gyöngyözött, de még így sem bírtam annyiban hagyni, újabb s újabb kortyokat tüntettem el, míg végül meg nem jelent mellettem egy vadonatúj, ezüstszínű Porsche. Az ülésen egy barna bőrű fiú ült, szájából egy füves cigi lógott, szemei egészen vörösek voltak. Vad vigyorra húzta az ajkait, mikor íriszei az enyémekre találtak.

A Porsche motorja az én öreg Mustangommal ellentétben dalolászott, erősen morajlott a néma éjszakában, csupán a messziről ideszűrődő bulinak a vad ritmusát lehetett hallani, mondhatni beleremegett a föld. A madarak már rég elhallgattak. Ez a rémálmok éjszakája volt, minden csendes és nyugodt, egyedül mi rondítottunk bele. A fiú egy mély slukkot szívott a cigijéből majd lazán kidobta az útra, innen is éreztem annak édeskés, de egyben fanyar aromáját.

A forró aszfalt mondhatni már üvöltött a kocsik abroncsaiért, messziről kilehetett szúrni azokat a gyönyörű, fekete csíkokat melyek az utakat tarkították. A fiú kinézett rám és elmosolyodott. Veszélyesek voltunk, egyikünk se volt józan mégis ez okozta ennek az izgalmát. A bőröm alatt éreztem a lüktető adrenalint, utoljára meghúztam az üvegemet és az anyós ülésre dobtam.

Végig simítottam gyönyörű autóm műszerfalán és rásimítottam a tenyeremet a kormányra, a srác még mindig vigyorgott.

- Készen állsz ezzel a tragaccsal Lee?

Nem lepődtem meg azon, hogy tudja ki vagyok. Röhögve nyomtam a gázpedálra, egyszerűen megvontam a vállamat.

- Majd meglátjuk, nigger!

Arca eltorzult, ez kellett nekem. A nyers düh, erősen taposott a pedálra, követtem én is. Látszólag az ezüst bestia könnyebben gyorsult, de elérve a határát, a Mustang felérte. A nyomás egészen a bőr ülésbe nyomott, a szél beáramlott a nyitott ablakokon és kegyetlenül tépte a hajamat, de ezt imádtam benne. Az út homályos volt a szemeim előtt, alig láttam belőle valamit, csupán a testemre nehezedő súlyok lepergését éreztem. Arcomra egy mosoly ült ki és középső ujjamat az ablakba akasztva meglóbáltam a fiú előtt, hatalmas szitkozódás és a Porsche hangos sikítás mellett leállt, de én repesztettem, nem érdekelt, hogy a kocsi lassan megremeg a lábam alatt, sem az, hogy az út egyre csak homályosabb lesz előttem, egyedül a veszély édes ízét éreztem a számban. Elordítottam magamat.

A buli hangos zaja eltörpült, már hallani, látni sem lehetett. Csak a mély sötétség és a néha-néha felordító vadak hangját lehetett hallani, de őket is magába szívta a visító szél. A műszerfalamon vörösen kezdett villogni egy fény, szitkozódva fékeztem le, a gumik tönkre mentek, szürke füst szállt fel és égett szag terjengett a levegőben. Lehúzódtam az útról. Az ölembe kaptam az üveget, lehúztam a kupakot és jó erősen meghúzva hátrahajtottam a fejemet.