Bíborfény | ✓

|| 16. Fejezet ||

A fiú

.................................................

15:50

Zúgott a fejem, miután egy órát eltöltöttünk a pincében a semmiért, Abby hisztérikusan rontott ki az épületből és ezek után már nekem sem volt kedvem élni. Óvatosan pillantottam a Mustangra, ami még mindig a megszokott helyén állt a parkolóban, Norton már sehol sem volt.

Lustán a hajamba túrtam és hagytam, hogy az agyam teljesen kikapcsoljon, nem foglalkoztam azzal, hogy az út kellős közepén állok, sem azzal, hogy bármelyik percben valaki kereke alá kerülhetek. Viszont ez az állapot egyáltalán nem javított rajtam, mérgem még inkább feldagadt. Szótlanul csaptam be a kocsim ajtaját és hajamat tépve szívtam egy mélyet a levegőből. Megpaskoltam a kormányt, azonnal tudtam, hogy kihez kell mennem.

Az órára pillantottam, alig négy perc múlva négy lesz, ennek ellenére már egészen besötétedett, az utak üresen kongtak és bennem újra meg újra lejátszódott az a jelenet. A pocsolya nyers ízét a számban éreztem, a puskapor kesernyés illatával együtt, ujjaim a betonba markoltak, majd egyszeriben minden köddé vált és egyedül maradtam. Mint általában.

Homlokomat a kormánynak döntve adtam gyújtást a motornak, kinyitottam az ablakot és a hűvös szelő befurakodott a résen keresztül, testem szó szerint rohadt már. Képtelen voltam egyetlen egy nyugodt percet eltölteni a kocsimban, amint leparkoltam a lepukkadt benzinkút mellett, a fénylő boltba belépve intettem egyet a pultnál álló japán férfinek.

Haja mint általában most is kopaszra volt nyírva, ami egy sárga bőrűtől igen furcsa volt, cserepes ajkait, sárgáslepedékkel borított fogai közé szívta. Innen is éreztem rothadó bűzét, ami nagy valószínűséggel a szájából illatozott. Megkopott, fekete ujjait az asztal, rongyos lapjára simította és előhúzott egy tasakot a pult alól, máris tudta, hogy miért jöttem.

Fekete kabátjában láttam a pisztoly körvonalait, igen komolyan gondolta a fizetést, a fickó vadul vigyorgott, azt hitte nem látom mire készült. Előhúztam egy 20-ast a táskámból és unottan az pultra dobtam, Mark éhesen kapott a bankók után, mintha az élete függene rajtuk. Amint mocskos ujjai a pénzhez értek kiejtette kezéből a fegyvert és még szélesebb mosolyra húzva ajkait megkopogtatta a fa pultot, amin ott hevert egy kis tasak.

Kibámult az ablakon, miközben ujjaival végig simított kopaszra nyírt fején. Szűk szemei alatt megjelentek a nevető ráncai.

- Milyen jó újra látni! – sziszegte hegyes akcentussal, annak ellenére, hogy mondhatni egész életét itt töltötte. – Egy régi barát – kapta a tenyerébe a tasakot, és kezdődött a játék.

Szavai bennem csengtek, túlságosan hamar dobtam neki a pénzt, és Mark rosszabb volt egy vén rókánál, elszívott agysejtjei mégis működtek. Hosszasan fekete szemeibe bámultam és kihívóan felvontam az egyik szemöldökömet.

A mögötte húzódó pulton egy kibontott üveg sör hevert, nem akartam tudni, hogy mit rejtenek a koszos szekrények, volt egy olyan érzésem, hogy itt jobb tudatlannak maradni.

A függöny ellibbent és egy lány riszálta be a csípőjét. Platina szőke tincsei izzadt testére tapadtak, ajkai dúsak voltak, szemei homályosak, innen is láttam, hogy be volt állva. Fütyörészett valamit majd vihogva megállt Mark mellett, tömpe ujjait a férfi mellkasára simította és dorombolva kezdte simogatnia férfit eléggé érzékeny tájakon. A türelmem fogytán volt.