Kèt külön világ

Egy délutáni látogatás

A szabadban való éjszakázástól teljesen lebetegedtem. Elég hideg volt éjszaka így még be is lázasodtam. Kyo azóta folyton küldi az üzeneteit. Nem is tudtam, hogy az emberek akkor is nyomulósak a másikkal szemben ha az éppen halálos betegen fekszik az ágyban. Na jó, a halálos egy kicsit túlzás volt, de akkor is eléggé sok üzenetet küld. Minden délután áthozza nekem a leckét abban reménykedve, hogy esetleg a betegség észhez térít és megírom legalább az egyiket. Persze, mindjárt neki is látok... Elfogadtam az érveit afelől hogy az emberek különböznek, és elfogadtam őt barátomként, de a leckével már túl sokat vár el tőlem. Nem hagyom, hogy teljesen átformáljon a számára kedvező emberré. Ha így nem fogad el akkor ám legyen. Nem erőltetem rá a barátságunkat, de azért rosszul érezném magam ha emiatt nem beszélnénk többet. Kyo elfeledtette velem, milyen voltam mielőtt megismertem volna. Elfeledtette velem, hogy milyen a magány érzése. Eddig semmi gondom nem volt azzal, hogy egyedül kell lennem, de most, ha Kyo nincs mellettem olyan üresnek érzem magam. Ő az egyetlen ember aki el tud fogadni olyannak amilyen vagyok. Bár a leckével egy kicsit túlzásba viszi, de ezzel is csak jót akar. Sosem voltam rossz tanuló, de sosem tanultam sokat. Az órákon hallottakat jegyzem meg, és ha éppen nem megyek be az adott órára akkor elolvasom az anyagot. Ennyiből áll az egész. Nincs szükségem órákra mint mindenki másnak ami eléggé jó bizonyos szempontokból. Az ágyban fekve hamar elérkezett a hétvége. Kyonak ma semmi oka nem volt arra, hogy átjöjjön, üzenetben mégis megkérdezte, hogy eljöhet-e hozzám délután. Nem mondhattam neki nemet, hiszen nem is akartam, de szívatásból azt mondtam neki, hogy csak akkor jöhet, ha hoz magával pizzát. 
"Kyo: Viszek,de a felét te fizeted. 
Yamato: Egyharmadát és megegyeztünk. 

Kyo: Smucig vagy! 

Yamato: Te pedig túl naiv. Na siess azzal a pizzával tesó! Éhen veszek itthon! " - Fél órával később megérkezett. Háromnegyed öt körül járt az óra mikor elkezdtük falni a Kyo által választott pizzát. Kicsit kihűlt, de egyébként ehető volt. Kyo úgy tervezte, hogy az egész délutánt itt fogja tölteni ezért hozott egy rakat filmet. Volt köztük horror, akció, thiler és misztikus is. 
-Te hallod! Nem akarod véletlen az egész évet itt tölteni? Ennyi filmet, hogy akarsz megnézni? Meddig terveztél itt maradni? Karácsonyig?

-Te mondtad, hogy nyugodtan jöhetek. 
-De nem egy egész videó tékával. 
-Nem is hoztam el az egészet. Ezek csak a kedvenceim amiket neked is muszáj megnézned. - Benyomta az első filmet ami a kezébe akadt. Egy horror film ami kb arról szólt, hogy egy kisebb csapat elindul kirándulni a hegyekbe ahol különös módon halnak meg egyesével. Ezután kiderül, hogy a túravezető a gyilkos és a többi tipikus horrornak nevezett szarság. Személy szerint jobban megijedtem a szigeten mint ettől a filmtől. Viszont Kyonak ezt nem mondtam mert kedvencének nevezte és nem szeretném lerombolni szegényke önbizalmát.  A második horror filmtől meg szabályosan kikészültem. Alig bírtam a tévén tartani a szemem Kyo viszont vidáman nézte. Nem tudom milyen beütése van ennek a gyereknek, de az idegei földön túliak. Mire végeztünk a második filmmel, fél nyolc körül járt az idő. Elég gyorsan eltelt a délután, de eléggé izgalmas is volt. Kyo a film közben mindenféle hülyeséget mesélt az osztálytársainkról, reménykedve abban, hogy rászánom magam és szerzek még egy szipcsi-szupcsi barátot. Megmondtam neki, hogy nekem rajta kívül nem kell másik barát. Pár másodpercig halál komolyan nézett majd nevetésben tört ki. Szokása lesz mindig a képembe röhögni, ha elmondom neki mit gondolok? Micsoda tróger. Mondván, hogy még nem kell hazamennie benyomta a következő filmet és elkényelmesedett a kanapén nekem helyet sem adva. Megfogtam a vézna lábait és ledobáltam a kanapéról majd ledőltem mellé. A film alatt többször is engem nézett mikor azt hitte, hogy nem látom. Milyen sunyi már. Ha akar valamit csak mondania kéne. Kissé zavar amikor néz. Nem rossz értelemben mert örülök, hogy a közelemben van, csak kicsit ideges leszek. Időközben a harmadik film közepe felé bealudtam. Mikor felébredtem a szobámban találtam magam egy vizes törölközővel a homlokomon. Megint felment a lázam anélkül, hogy tudtam volna róla. Kyo aggódó hangon kérdezte meg, hogy jól vagyok-e. Az óra fél tízet mutatott. Eléggé későre járt már így felajánlottam Kyonak, hogy maradjon itt éjszakára akinek mint kiderült esze ágában sem volt hazamenni és magamra hagyni lázasan. A lázam hamar lement. Miután Kyo kijött a fürdőből én is el akartam menni fürdeni, de megszédültem és majdnem elestem. Elestem volna, ha Kyo nem kap el. Azt mondta, hogy még várnom kéne egy kicsit, hogy teljesen jobban legyek és visszaküldött az ágyba. Az arca nagyon közel volt az enyémhez, amitől a szívverésem nagyon felgyorsult. Még sosem történt velemi ilyen. Először azt hittem, hogy a láz miatt van, de nem éreztem magam lázasnak. Éreztem Kyo minden levegővételét. Az arca kissé piros volt. Pár másodpercig abban a pozícióban maradt.  Mikor fentebb emelte a fejét az arcomtól nem bírtam türtőztetni magam. Megfogtam az arcát és az enyémhez húztam majd gyengéden megcsókoltam. Nem tudom mi ütött belém abban a pillanatban, de az érzés, hogy olyan közel van hozzám teljesen elvarázsolt. Azt akartam, hogy ez a perc örökké tartson. Kyo egy ideig meglepetten nézett majd visszacsókolt. A nyelvével finoman a számba hatolt és a nyelvemmel vívott csatát. Hevesen csókolt és eszébe sem volt eltávolodni. 

-Kyo.. Nem lehet! Nem szeretném, hogy te is beteg legyél. 

-Ez most nem lényeg. Érted képes lennék örökké beteg lenni. - A mondata nagyon meghatott. Boldog voltam, hogy ezt mondta. Kigombolta az ingét amit gyorsan lekapott magáról és levette a pólómat majd ismét a számba hatolt a puha és lágy nyelvével. Egyik kezével a hasamat simogatta másikkal a nadrágomba nyúlt és a férfiasságom nyomkodta. Átengedtem magam a vágynak és hagytam, hogy Kyo azt tegyen velem amit csak szeretne. A szája átvándorolt a mellbimbómra amit a szájába vett és elkezdte szívni. A számat halk majd egyre hangosabb nyögések hagyták el. Kyo ez hallatán csak mosolygott mint egy szadista és folytatta tovább. Levette a nadrágját majd az enyémtől is megszabadult. Elkezdte masszírozni a férfiasságom 

-Áhlj! Kyo..hagyd ahbba. - Álmomban sem gondoltam, hogy Kyo ilyen téren ennyire szadista, de élveztem amit csinál.  Ezek szerint én szerelmes lettem Kyoba? Ez a bizsergő érzés lenne a szerelem? Ha igen, akkor azt kívánom, bárcsak örökké tartana. 
-Minden rendben Yamato? Olyan kemény lettél. 
-Mondtam, hogy állj le te gyökér! 
-De azért te is élvezted, igazam van? 

-Ne kérdezz már ilyen dolgokat te perverz, szadista állat! 
-Kérlek válaszolj őszintén és akkor abba hagyom mára. Meddig jutottatok el Yumival? 
-Megint a Yumival történt dolgokról beszélsz? Már elmondtam, hogy én nem tettem vele semmit. ő támadt le egy csókkal majd kérte, hogy egyszeri alkalomként feküdjek le vele. Mikor készült megválni a felső testét takaró utolsó ruhadarabtól eljöttem onnan. Tényleg nem történt semmi extra egy csókon kívül. Hidd el! 
-Elhiszem. - Nyomott egy puszit a számra majd visszavette a ruháit. - Akkor legközelebb lépjünk át egy fokot. Rendben? - Szadista, de nagyon aranyos mosollyal kiment a szobámból. Régebben a volt barátnőmmel is történtek ilyen dolgok kettőnk közt, de ez annál sokkal élvezetesebb volt. Nem is tudtam, hogy egy fiú ennyire más érzést tud belőlem kiváltani. Valami jobbat. Sokkal jobbat és kellemesebbet. Amikor Kyo hozzám ér úgy érzem mintha szárnyalnék. Amikor a közelemben van olyan mintha minden problémám eltűnne. Számomra csak ő van.