Creepypasta [ Befejezett]

20

Nincs is annál jobb, mikor valaki hangosan üvöltözik. Ráadásul olyan rosszul vagy, hogy most puszta kézzel fojtanád meg a hang forrását. Lassan nyitottam ki a szemem, mikor valaki felettem termet. Vagyis, jobban mondva az én szeretet bátyám
-Na végre fent vagy- fújta ki a bent tartott levegőt
-Mi történt?- ültem fel lassan
-Már több mint egy hete, csak fekszel itt. Már azt hittem komolyabb baj lett az erőd elszívása miatt. Jobban vagy azóta?
-Hát, kicsit fáradt vagyok még- nyújtóztattam ki magam. 1 hete csak alszok? Tényleg megviselt az egész- többiek?
-Ben és még páran ölni vannak. A többiek meg vagy a szobájukba, vagy pedig a nappaliba. Míg aludtál, Rocky átköltözött egy kicsit Jeffhez, hogy ne kapja el a lázat tőled. Ami már igen lement- tette rá a kezét a homlokomra
-Nova hol van?- tettem fel a kérdést kicsit később, miután végig néztem a szobán, de sehol sem láttam
-Képzeld. Nem egy sima farkas. Ő egy démon farkas
-Démon farkas?- néztem rá furán
-Igen. Látnod kellett volna. Olyan hirtelen változott át olyan kicsiből, egy naggyá. Bennék éppen elvitték, hogy tanítsák ölni
-Értem- mosolyogtam el

-Sziasztok- néztem ki a konyhából, mikor ajtó csapódást hallottam. Amint Ben meglátott, kikerekedett szemekkel fordult felém.
-S-Sam... Sam!- futott felém és szorosan magához ölelt. Gyengéden megfogta az állam és magához fordítva a fejem, tapadt az ajkaimra és érzékien csókolni kezdett.
-Sam- rántotta el tőlem Rocky Bent és a nyakamba ugrott
-Hehe. Én is örülök neked- öleltem lassan vissza
-És engem ezért el kellett rántani- motyogta Ben, így Rockyt elengedve, nyújtottam a kezem, amit elfogadott. Lassan felhúzva a földről, bújtam oda hozzá.
-Úgy aggódtam érted- fúrta bele a fejét a nyakamba

-Hogy mindig itt talállak- hallottam meg Ben hangját, így oldalra fordítva a fejem láttam meg bejönni az ajtón. Mosolyogva tettem vissza a könyvet a helyére és oda sétálva hozzá, öleltem át- kíváncsi vagy milyen lett Nova?
-Hát persze- kaptam fel a fejem és a szemébe néztem. Gyengéden megfogta a kezem és kifele kezdett vezetni a könyvtárból, egészen fel a nappaliba, ahol a kanapén feküdt a kis Nova. Egyből elengedtem Ben kezét, ahogy Nova meglátott és felém futva, ugrott a karjaimba. Hirtelen kimászott a karjaimból és a vállamon foglalt helyet
-Nova?- lepődtem meg hirtelen, amin Ben csak felnevetett
-Mostanában eléggé hozzászokott ehhez. Szerintem induljunk, mert már nagyon kíváncsi lehetsz- nyitotta ki előttem az ajtót, így kilépve a házból, indultunk el

-Még nem történt semmi. Biztos hogy képes ölni?- néztem kétségbeesetten Benre, aki egy csókkal nyugtatót meg
-Légy türelemmel- hirtelen elkezdett a levegőbe szimatolni Nova- látod? Mindjárt kezdi- jött közelebb Ben, miután Nova leugrott a vállamról. Kezeimet összefontam a mellkasom előtt, miközben egyre jobban figyeltem Novát. Remélem nem esik baja....
-Nem lesz semmi baj
-De olyan kicsi. Ha valami baja lesz
-Attól ne félj, hogy kicsi- nevetett fel, így furán néztem rá. Hogy értette ezt? Hisz Nova. Gondolkozásomat egy farkas üvöltés szakította félbe, így Novára kaptam a fejem, aki elkezdett megnőni. Fogai és karmai egyre nagyobbak és élesebbek lettek, míg a magassága a derekamig érhet. Kezeim magam mellé estek, szám kissé elnyílt, szemeim pedig a kétszeresére nőttek a látványtól...