TöBB-KEVESEBB

Part 7

Adam szemszöge

Elvesztem. Teljesen. Már megint. Itt fekszem az ágyon és gondolkodom. Nem tudom felfogni. Nagyon rafinált a csaj és ez nekem bejön. Egyszerűen elhitette velem, hogy én irányítok, aztán lecsapott. Kell nekem ez a lány. Van benne valami, ami másban nincs, de nagyon félek. Nem akarok megint úgy járni. Nem akarok szerelmes lenni, hogy aztán újra összetörjenek. Hát igen. Összetörtek. De erről csak Jack és Greg tud, illetve az a hárpia aki ezt tette velem. Ezért lettem fuckboy. Az emberek azt hiszik, hogy valaki csak így születik, vagy ez egy adottság. Nem. Ez akkor jön elő, ha valami nagy trauma ér az életben , és ebben próbálod megkeresni a boldogságot. Attól a naptól fogva megfogadtam, hogy nem leszek szerelmes. És ehhez tartom is magam. Ez a lány viszont teljesen átírta a szabályaimat. Érzem, ahogy hozzám ér vagy a fülembe suttog, hogy elveszek. Bizsereg a testem és teljesen elgyengülök. Tudom, hogy minden ember más és lehet ő nem követné el ezt a hibát, de mi van ha mégis. Általában egy jó mondat után mindig van egy de. Viszont ő az enyém. És érzem, hogy ennek a lánynak nem csak a teste kell, hanem a lelke is.

Éppen egy sörrel a kezemben, Jackkel sétálok le a lépcsőn, amikor meglátom, hogy Lily egy magas, barnahajú izmos sráccal táncol. Nem voltam Lilybe szerelmes, legalábbis ezt próbálom bebeszélni magamnak több- kevesebb sikerrel, bár az már biztos, hogy több mint barátság van köztünk, de olyan mérhetetlen féltékenység kapott el amikor a lány a szemem láttára símította végig a faszi mellkasát, hogy azt hittem odamegyek és megverem. Mivel Lily nem volt a barátnőm, nem volt jogom odamenni és szétverni a srácot, pedig nagyon közel álltam hozzá.

Már vagy fél órája iszogattunk a srácokkal, lányokkal és egy-két ribanc is itt ringatta a csípőjét, főleg hogy az egyik állandóan rámmászott. Komolyan olyan volt mint egy tetű, nem tudtam levakarni. Pár perc múlva Lily jelent meg a táncpartnerével és amikor megláttam ki az nekirontottam. Letepertem a konyha közepén a földre és elkezdtem ütni, ott ahol értem. Olyan düh öntött el, hogy legszívesebben felrobbantam volna. Ő sem hagyta, hogy megússzam, visszaütött és felrepedt a szám. Éreztem ahogy lefolyik a vér az államon. Később már csak azt vettem észre, hogy Jack és egy másik csapattáram próbál szétválasztani attól a baromtól. Mikor felnéztem Lily üveges tekintetét láttam. Nem sírt, de láttam, hogy nem sok választja el a zokogástól. Kirohantam a kertbe, és elszívtam egy szálat, gondolkodás közben. Még sosem verekedtem lány miatt. Mégis mi ütött belém? Mikor láttam táncolni vele, nem láttam az arcát és azt hittem egy csapattársam vagy valami, és nem szólok közbe, csak valahogy kibírom. De amikor az ősellenségem jelent meg egy hatalmas vigyorral a képén tudtam, hogy direkt csinálta. Akár csak a múltkor, az az egy éve. Akkor volt az, hogy....

-Adam!- hallottam meg Lily kiáltó hangját.
-...- nem válaszoltam.
-Mégis mi ütött beléd?- kérdezte kicsit ingerülten. Ő még nem tudja azt amit én.- Adam vála...- és ekkor meglátta a véres számat.
-Gyere velem- húzott maga után.
-Nem kell, nem fáj.-forgattam a szemem és próbáltam tagadni, de nem ment.
-Velem jössz és kész!- utasított. Hű anyám, ez a csaj tökösebb, mint azt gondoltam. Követtem a fürdőszobába.
-Ülj le! Lekezelem a sebed.- mondta.
-Miért vagy most ilyen kedves? Azt hittem utálsz
vagy mi.- mondtam, reménykedve, hogy megcáfolja.
-1. Nem utállak, csak nem szimpatizálok a szoknyapecér fiúkkal. 2. Le kell kezelni a sebedet, mert ha rajtad múlik, akkor csak tovább szakad a szád. 3. Kérdésem van hozzád.- szegezte nekem, de láttam a szája sarkában egy kis mosolyt.
-Hát akkor ne kímélj-mondtam vigyorogva.
-Miért estél neki?-
-Mert rossz ember. Velem legalább is mindig ki akar szúrni. Most is ez volt a célja, hogy feldühítsen.- sóhajtottam- Nem várom el, hogy megértsd, de majd egyszer elmondom.- néztem a lányt aki már végzett a sebem kitisztításával. Hirtelen dühös és egyben csalódott fejet vágott.
- És én hülye még azthittem, hogy miadtam verekedtél.- rakta el a kötszert és kiviharzott a helyiségből, meg sem várva válaszom.
Ezt elbasztam. Hogy lehetek ekkora tapló? De ilyen fontos lett volna neki ez a verekedés? Nem számít. Nem veszíthetem el. FONTOS NEKEM.
Észbe kaptam, azonnal felálltam a kád széléről és utána rohantam.....