Part 14

976 24 0
                                    

{Külön kiadás}
Lexi szemszöge

Tudtam miért rohant ki Lily hirtelen a teremből. Adam miatt. Utána akartam menni, de a tanár becsukta maga mögött az ajtót. Egy igen szúrós pillantást vetettem a srác felé, mikor Jack megszorította a kezem.
- Beszéljek vele?- kérdezte.
- Aranyos vagy, nem kell, majd én beszélek vele.-
Óra közben előkaptam a telefonom és elkezdtem gépelni Adamnak.

Me:
Suli után beszédem van veled!

Adam Duckt:
Edzésem van

Me:
Megvárom. Mikor van vége?

Adam Duckt:
14:00
Gyere az öltözőkhöz.

Me:
Ott leszek

Ezzel le is zárult a beszélgetés. Muszáj kérdőre vonnom, mert ez így nem járja, ami most van. Komolyan, őket még a sors is egymásnak teremtette. De ez nem az az átlagos páros, mint amikor szokták mondani, hogy tűz és víz. Meg só és bors. Nem, ők két erős Pista. Állandóan csak bebeszélik maguknak a butaságokat és tagadják, de nem tudnak egymás nélkül élni. Még a vak is látja. Meg már ezt a szexuális feszültséget sem bírom. Komolyan egymást vetkőztetik a szemükkel. Ezért beszélnem kell Adammal, mert ezt a kín szenvedést én már nem vagyok hajlandó elviselni.
Mikor Lily írt, hogy már nem jön be órákra egy kicsit örültem neki, mert így könnyebben tudtam beszélni a fiúval.

Ma csak 5 órám volt, így mikor vége lett lementem a büfébe és helyet foglaltam egy kanapé szerű ülőhelyen.
Szóval van egy órám, hogy kitaláljam, mit mondok- gondolkodtam magamban. Elkezdtem telefonozni, mikor a fél  foci csapat vágtatott el mellettem. Omg. Végre vége. Már azt hittem ide rohad a seggem. Elindultam az öltözők felé mikor a keresett fiú kilépett az ajtón. Elismerem egy álom a srác. Nedves barna haja előre a homlokára tapadt, a trikója pont annyira ragadt a testére, hogy szexi legyen, és a részletesen kidolgozott felső teste pont olyan ami tényleg elolvasztja a lányokat ha csak rá néznek. Ha nem lennék szerelmes Jackbe, sztem én is rohannék utána, de nekem akkor is Jack az álom pasi, és ő áll az első helyen, hiába van ez fordítva.
-Hogy van?- kérdezte Adam, és bár tagadta, láttam a szemében az aggódást. Hű, ilyet sem látni minden nap.
-Ki?- pontosan tudtam kiről beszél, de valamiért mégis az ő szájából akartam hallani.
-Szerinted?-
-Csak nem aggódsz érte?- próbáltam kiugrasztani a nyulat a bokorból, több- kevesebb sikerekkel.
-Figyelj...-sóhajtott-....attól mert nem beszélünk, még most is ugyan olyan fontos nekem, és az a leggázabb az egészben, hogy nem tudom miért. Egyetlen egy kérdés pörög állandóan a fejemben...Miért pont ő?....-
-Mi történt, hogy összevesztetek? Lily nem mondott semmi konkrétat, csak annyit, hogy összekaptatok valami szarságon.- válaszoltam.
-Hát nem éppen valami kis szarságon, de meghívlak egy pizzára, és közben elmondom, mert már rohadt éhes vagyok.-

10 perccel később beértünk egy kis barátságos pizzázóba és már ki is kértük a pizzánkat, meg egy-egy üdítőt.
-Na mesélj, mi volt a vita tárgya.- kíváncsiskodtam, miközben úrinő módjára tömtem magamba a szeleteket.
-Elmondom, de ezt a beszélgetést senkinek sem adhatod tovább. Sem Jacknek, sem semmilyen barátnőnek, és főleg nem Lilynek. Oké?-
- Persze, persze, de mondjad már.- komolyan itt húzza még egy darabig az idegeimet, vagy kinyögi végre.
- Tulajdonképpen azon, hogy nem akar velem összejönni, és még egy esélyt sem adott, hogy megváltozzak.-
- Oké, oké, de most az elejétől, mert így semmit sem értek belőle.-
- Emlékszel  a pénteki bulira?- bólogattam- amikor épp idult volna haza elmondtam, neki mit érzek, vagyis, hogy többet érzek barátságnál, erre ő rávágta gondolkodás nélkül, hogy tisztán emlékszem bassza meg,: ,,lehet, hogy több van közöttünk, mint barátság, de ez még messze nincs szerelem".- csak ámultam és bámultam. Egy szavam nem volt.- Elment, én pedig félrészegre tovább ittam magam, majd az alkohol hatására utána mentem. Pont akkor értem oda mikor két faszi, meg akarta erőszakolni én pedig elhoztam onnan. Magamhoz vittem, mert nem akartam hozzájuk így beállítani.- leesett az állam.
- Nekem egy szóval sem említette, hogy meg akarták erőszakolni.- néztem lesújtóan a pizzám és  gondolkodtam. Azért ez egy kicsit szíven ütött, hogy nem bízik bennem annyira, hogy elmondja.
-Este nem történt semmi, de reggel annál inkább. Tök jól indult, aztán felhozta a csajozós, sulis oldalam, és mérges lettem. Fejéhez vágtam olyan dolgokat amiket nem kellett volna, viszont ő sem kímélt. És akkor mondtam le róla. Láttam, hogy mennyire hajthatatlan, és bármit csinálhatok, úgysem leszek elég jó neki.-
- Ennyire puhapöcs vagy, hogy feladod?- kérdeztem.
- Nem tudom. Egyenlőre tűzszünet van, és lehet ha megpróbalnám, csak rontanék a helyzeten.- mondta és beleivott  a kólájába.
- Hát nem látok bele a fejébe, úgyhogy nem tudom.- agyaltam, erősen agyaltam, végül rákérdeztem.- Miért futamodtál meg?-
- Mert másodjára estem pofára- nézett ki a fejéből, és ha nem ismerném, és a szemben levő asztalnál ülnék biztos azt mondanám, hogy zombi. Ho ho ho hó. Ácsi, ácsi. Egy pillanat. Hogy mi?
-Másodjára?- kérdeztem ámultam, és nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek, hogy a nagy Adam Ducktot valaki már Lily előtt lepattintotta. De aztán később rájöttem, hogy inkább sírok.
-Ha elmondom ígérd meg, hogy nem mondod el senkinek, és semminek. Erről csak pár ember tud, de már az is sok.-
-Ígérem.-
-De még a legjobb barátnő is ki van húzva a listáról- nézett rám nagy szemekkel.
-Ígérem, hogy nem mondom el senki és még Lilynek sem.- tettem a szívemre a kezem, és így is gondoltam. Hiába, hogy Adam egy gazdag, egoista, öntelt, csajozós ficsúr, megbízott bennem és én ezt tiszteletben tartom. Nálam ez első szabály. A bizalom.
- Egy éve már összetörték a szívemet. Nem tudják az iskolában, és ez szeretném ha így maradna.- nézett rám kitágult szemekkel, én pedig bólintottam.- Audreynak hívták és fülig szerelmes voltam belé, csak azt nem tudtam, hogy ez egyoldalú és neki csak arra kellek. Na akkor koppantam elősször.- sóhajtott megint, aztán folytatta- Matthew Durson. Ez a név örökre beleégett az agyamba, és ezt a nevet már soha a büdös életbe nem fogom elfelejteni.- rám nézett- Vele csalt meg. És én ennek szemtanúja lehettem.-
-Sajnálom, nem tudtam. -eszemben sem volt többet mondani, mert nem akartam, hogy majd itt ápolgatom a lelkét, mert akkor csak feltörnek benne az emlékek, és azt nem akarom. - Jesszus, már 15:35? Mennem kell, mert sietek, viszont köszönöm, hogy bíztál bennem, annak ellenére, hogy nem vagyunk valami beszédes kapcsolatban, de a számon lakat.- tettem szám elé a kezem, és mintha egy cipzárt húznék, tettem azt.
- Köszönöm, és amúgy Lilyhez mész?- ajjaj, most mit mondjak? Hát egyértelmű.
- Igen. Az ő véleményét is szeretném meghallgatni, de természetesen nem mondok nektek semmit. Majd ti megoldjátok, remélem- suttogtam a utolsó  szót.
- Köszönök mindent.- mondtam és már el is hagytam az éttermet.

Itt állok a verandán és várom, hogy a barátnőm beengedjen, de nagyon úgy látszik nem akar leérni. Nem tetováztam berontottam a házba. Ó Istenem, ha tudtam volna, hogy nyitva van nem állok ott egy órán keresztül.

Lily a nappaliban ült én valami filmet nézhetett.
- Na mesélj, Drágám, mi történt?- mentem oda hozzá és leültem mellé a kanapéra.
- Neked is szia- mondta felhúzott szemöldökkel.
- Igen-igen. Szia, szia, puszi, puszi, de mondjad már?- türelmetlenkedtem.
- Találkoztam Mattel a lánymosdóba. Megvigasztalt, majd kiábrándított Adamből. Ennyi.- vázolta fel az eseményeket lényegre törően. 
- Szerintem beszélnetek kéne, és tisztázni a dolgokat.- próbáltam noszogatni, de nem nagyon sikerült.
- Nem beszélek hazugokkal.-
- Hazugokkal?- kérdeztem meglepetten.
- Igen, mert egy gerinctelen féreg, azért.-
- Mit csinált?- kérdeztem. Tudtam, hogy Adam nem egy szent lélek, de amiket megtudtam a beszélgetésünk alatt, rájöttem, hogy valahol neki is van szíve, csak nem mutatja meg mindenkinek.
- Kiderült, hogy annyi erkölcs sincs benne, hogy tartsa magát, és képes egy olyan lánnyal lefeküdni akinek barátja van. Ez egyszerűen szánalmas.- dőlt  hátra a kanapén, és láttam rajta, hogy a sírás fojtogatja.
- Ho ho ho várj. Ezt honnan szedted?-
- Matt mondta, hogy volt egy barátnője, akit nem biztos, de talán Audreynak hívtak, és hogy Adam rávette valahogy a csajt, hogy lefeküdjenek, és Matt szíve pedig összetört. Ennyi tömören a történet.-
- Most mennem kell, később jövök.- mondtam és kiviharzott a házból. Azonnal előkaptam a telefonomat és gépelni kezdtem.

Me:
Gáz van!!!

TöBB-KEVESEBBWhere stories live. Discover now